Bár a városban az európai parlamenti választáson a kormánypártok kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a Jobbik, ez sem feledteti a Jobbik áprilisban elért borsodi sikerét. Győzni ugyan egyetlen választókörzetben sem tudott, viszont a hétből ötben viszonylag kis szavazatkülönbséggel maradtak le a fideszes győztestől. A miskolci 2. számú választókörzetben, amelybe beletartozik a nagyrészt cigányok lakta Lyukóvölgy és az úgynevezett számozott utcák volt kohászlakásai, az országgyűlési választáson a szocialista Varga László győzött úgy, hogy közte, a fideszes és a jobbikos jelölt közötti különbség egy százalékon belül volt.
Akcióban
A Jobbik Miskolcon már egy nagy, akár választási sikerré kovácsolható akciót tud maga mögött: lakossági tiltakozást szervezve sikerült megakadályoznia a Miskolcra tervezett roma Világsátor-projektet. Egy olyan nemzetközi romológiai központ létesítéséről lett volna szó, ahol az európai romák különböző kulturális és oktatási projektek keretében találkozhatnak, kutathatnak. A főként uniós pénzből megvalósuló 1,7 milliárdos Világsátor-projekt az épület üzemeltetésével közvetlenül is teremtett volna munkahelyeket. Ma már nem világos, ki volt a kezdeményező: a Jobbik hívta-e fel a figyelmet az általuk "cigánysátornak" nevezett projekt "veszélyeire", vagy miskolci magánszemélyek és civil szervezetek kérték meg őket erre. A Jobbik mindenesetre azonnal lépett. Pakusza Zoltán, a Jobbik miskolci alapszervezetének elnöke úgy fogalmaz, ebben az ügyben a városlakók és a Jobbik akarata találkozott, hetek alatt több mint 25 ezer miskolci nyomatékosította aláírásával, hogy nem akar Világsátrat. "Azért fogtunk aláírásgyűjtésbe, hogy az ügy népszavazásra kerüljön. A Jobbiknak voltak szakmai érvei a projekt ellen. Miközben a város takarékossági okokból folyamatosan szünteti meg a párhuzamosan működő, hasonló képzéseket végző kulturális intézményeket, most létre akartak hozni egy olyan kulturális kutatóközpontot, amelynek véleményünk szerint a Miskolci Egyetemen is kereshetnének helyet. Miskolcnak vannak konferenciatermei, ahol a cigányság kultúráját be lehet mutatni, konferenciákat lehet szervezni. A fő probléma természetesen az lett volna, hogy a megépülés után az épületet a városnak kellett volna fenntartania."
Habár a közgyűlés korábban megszavazta, Kriza Ákos fideszes polgármester a sokasodó aláírások hatására - hivatalosan azonban a projekt pénzügyi bizonytalanságaira hivatkozva - bejelentette, hogy Miskolc mégsem indul a pályázaton. (Lásd: Jelentés a Világsátor romjai alól, Magyar Narancs, 2013. február 28.) Vona Gábor akkor úgynyilatkozott, a Jobbik azon lesz, hogy máshol se legyen Világsátor. (Így is lett: korábban sikeresen vétózták meg a projektet Székesfehérváron, majd a Miskolc után következő helyszínnek kiszemelt Sárospatak polgármestere - még mielőtt a helyi Jobbik aktivizálta volna magát - jelentette be, hogy ők sem támogatják a beruházást.)
Krizáéknak bizonyára nem jött jókor, hogy a város szavazópolgárainak kb. egynegyede gyakorlatilag elutasította a városvezetés által elfogadott közel kétmilliárdos projektet. A miskolci Jobbik afféle előválasztásnak tekintette az aláírásgyűjtést, deklaráltan a város átvételére készülnek. Esélyeiket erősítheti, hogy Kriza Ákos polgármester nem tudta teljesíteni az elmúlt négy évben a "Biztonságos Miskolc" megvalósítására tett választási ígéreteit: egy 2012-es rendőrségi adat szerint 38 százalékkal nőtt Miskolcon az ismertté vált bűncselekmények száma, a gyermekkorú elkövetőké pedig 81 százalékkal.
Ha meg a rendőr sok, a Jobbik azon is talál fogást: például Miskolc belvárosában szinte minden utcában látunk rendőröket járőrözni, és a szélsőjobb emiatt is kritizálja a városvezetést. A kiemelt rendőri jelenlét az önkormányzati képviselő Pakusza szerint a városnak évi 70 millió forintjába kerül. "De nem ebbe roppanunk bele. Ha a rengeteg bérlakás fenntartásában és a szociális segélyek kifizetésében nem lesz változás, az adósságkonszolidáció ellenére egy év alatt ugyanúgy eladósodunk, mint korábban" - ecseteli a város 36 milliárdra zsugorított költségvetésében rejlő veszélyeket a jobbikos vezető.
Megállt az élet
A jogász végzettségű Varga László a miskolci 2. számú választókörzet szocialista képviselője - rajta kívül vidéken csak Szegeden nyert egyéniben MSZP-jelölt április 6-án. Varga szerint a nyolc évig tartó szocialista kormányzásra nagyon sok ember kudarcként emlékszik, noha soha annyi forrás nem érkezett Miskolcra, mint 2002-2010 között. "Mintegy 120 milliárdnyi uniós pályázati pénzt hoztunk ide. A Zöld Nyíl villamosfejlesztés projekt, oktatási, egészségügyi intézmények többmilliárdos fejlesztései, a panelrehabilitáció, versenyuszoda, jégcsarnok, sportcsarnok építése akkor valósult meg vagy kezdődött, 2005-re lett meg az autópálya, létrehoztuk a miskolci ipari parkot. Az elmúlt négy év viszont az alacsony érdekérvényesítésről és az állandó harcról szólt" - magyarázza Varga, aki önkritikusan úgy fogalmaz, lehet, hogy a baloldal nem tudott érthető válaszokat adni az emberek valós problémáira, ugyanakkor a Fidesz harcias retorikájával, elsöprő médiafölényét kihasználva mindenért a szocialistákat teszi felelőssé.
Többek között a miskolci Fészekrakó programmal kapcsolatos visszaélésekért is, "amik miatt pedig éppen az egyik szocialista önkormányzati képviselő tett feljelentést". A megközelítőleg kétmilliárdos kárt okozó ügyben ügyvédek, ingatlanirodák alkalmazottai, banki hitelügyintézők, értékbecslők és munkáltatói igazolást kiadó cégek vezetői voltak érintettek. Sokgyermekes családokat költöztettek főleg az Avas lakótelepre a Gyurcsány-kormány Fészekrakó programjának lehetőségeit kihasználva: az ingatlanokat papíron felülárazták, az állami támogatást felvették. A falusi, sokszor telepi környezetből származó, a lakótelepi együttélés szabályait nem ismerő vagy semmibe vevő családok sem a hiteltörlesztést, sem a közüzemi számlákat nem fizették. "Néhány héttel ezelőtt elmentünk Mesterházy Attilával egy érintett lépcsőházba. Fontosnak tartottam, hogy ő is lássa a problémát, sok helyről a kádat, csapot, amit csak el lehetett vinni, már leszerelték. Mivel a fészekrakós ingatlanokban lakók túlnyomó többsége nem fizetett közös költséget és rezsit, olyan tartozások halmozódtak fel ezekben az épületekben, hogy több helyen nincs már villany a lépcsőházban, nem jár a lift. Az érintett lépcsőházakban lakók most nagyon rossz körülmények között élnek. A szocialista városvezetés elkezdte a lakások felvásárlását, és rendőrlakásokat hozott létre bennük, de a fideszes városvezetés nem folytatta a rehabilitációt, ehelyett az elmúlt négy évet arra használta, hogy ránk mutogasson vissza az Avas miatt. Minden megoldási javaslatunkat leszavazták, évekig nem léptek semmit, miközben minden eszköz a kezükben volt, hogy az ügyet rendbe tegyék." (A Fészekrakó programról és következményeiről lásd: Terhes örökség, Magyar Narancs, 2005. november 17. és Létszámháború, Magyar Narancs, 2012. október 25.)
A rendszerváltozáskor 210 ezer lakosú Miskolc lélekszáma ma alig több mint 160 ezer. Varga László szerint nagy probléma, hogy egyre több az olyan terület a városban, ahol "bármikor kitéphetik a pénztárcát a nyugdíjas kezéből". Mégsem elsősorban a közbiztonság romlásával, hanem a kevés munkahellyel és a Kelet-Magyarországra jellemző alacsony bérszínvonallal magyarázza a drámai népességfogyást. "Ehhez jött az egykulcsos adórendszer, amely épp az alacsony bérből tengődőket sújtja. Aki százezer körül keres, ott egy tíz-tizenötezer forint kiesés is komoly probléma - jegyzi meg a szocialista politikus, aki nagyon elszánt, mert "lokálpatriótaként nem fogadhatja el, hogy az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező városa tönkremenjen, elnéptelenedjen. Ha itt a társadalmi megbékélés jegyében egy az emberek biztonságérzetét javító, a mindennapi megélhetésüket segítő politika lenne, és azok, akik dolgozni akarnak, elfogadható fizetést kapnának, akkor jóval kevesebb probléma lenne a városban. De ma Miskolcról rengetegen elmennek Budapestre vagy a nyugati országrészbe, vagy tovább, Európába, és már nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály is."
Ugyanaz alulról
Váradi Gábor 2010 óta elnöke a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak. A szociológiát hallgató ökölvívóedző másfél éves korától a miskolci gyerekvárosban nőtt fel, "így nagyon sok olyan dolog van, amit személyesen átéltem". Váradi az országos és a helyi politikusokat egyaránt hibáztatja a magyarországi cigányság életkörülményeinek máig ható romlásáért. "Borsodban tudjuk, hogy szinte teljesen megszűnt a nagyipar, sorra zártak be a gyárak, a bányák. Olyan felgyorsult hanyatlásnak lettünk az elszenvedői, amit az elején fel sem tudtunk fogni. Minden váltáskor új döntéseket hoztak a cigánysággal kapcsolatban, kísérleteztek rajtunk, ha volt is egy jó kezdeményezés, jöttek új vezetők, és már dobták is félre. Pillanatnyi politikai akaratok befolyásolják a cigányság sorsának alakulását, ami mostanra összefolyt a szegénység kérdéskörével. Amikor cigánytelepekről beszélünk, fontos kiemelni, hogy nemcsak a cigányságra gondolunk, hiszen ezeken a területeken nem kevés számban laknak nem roma származású, mélyszegénységben élő emberek is. Ezeknek a helyeknek az érdekképviselete nagyon gyenge. A cigány kisebbségi szervezetek foglalkoznak velük, miközben ez nem csak cigányprobléma."
Váradi a felnőtt munkanélküli lakosság egyetlen esélyét abban látja, hogy a kormány "akár a multicégek támogatásával" bevonja a tartósan munkanélkülieket a gazdaságélénkítő programjába. "Az ilyen embereket olyan helyzetbe kell hozni, hogy lehetőséget kapjanak a betelepülő cégeknél a megélhetést biztosító munkavállalásra. Kvótákra lenne szükség, ahol meghatározzák, hogy ennyi embert kell ebből a társadalmi csoportból felvenni. Ha csak arra van szükség, hogy gyors profitot termeljünk, akkor most jófelé haladunk, csak az ebből kialakuló társadalmi feszültség válik majd hamarosan kezelhetetlenné. Ha kimegyünk valamelyik telepre, az első kérdés, hogy a kistérségi munka, közfoglalkoztatás mikor fog beindulni. A közmunkából ugyan nem lehet megélni, de elég jól sakkban lehet tartani az embereket, vidéken pedig, ahol nincs más lehetőség, a közmunka egyenlő a teljes kiszolgáltatottsággal. Közben meg úgy tekintenek rá, hogy csak túl legyenek rajta, hiszen három hónap múlva mennek vissza szociális segélyre."
A Jobbik országos térnyeréséről Váradi azt mondja, hogy olyan politikai légkörben vagyunk ma Magyarországon, amelyben a cigánysággal szembeni előítéletek gyártására kampányt lehet alapozni. A szocialisták is bukósisakkal, az amerikai focisták védőszerelésében kampányoltak az előző időszakban, hogy ők rendet tesznek - és a másik oldal is ezt teszi. A politikai haszonszerzés megy, abban versenyeznek, ki tud nagyobbat mondani a cigányok ellen. "Az elmúlt években nem kezelték, hanem szándékosan mélyítették a problémákat. Ha fenn tudják tartani ezt a fajta feszültséget, ez Miskolcon több tízezer biztos szavazatot jelent."
Váradi az egyik legnagyobb problémaként említi az oktatást. Az egyházi intézmények megjelenésével egyidejűleg az önkormányzati oktatási intézményekben romlik a színvonal. Az egyházi intézmények nem kevés esetben "elit" vagy "cigányiskolák" lesznek, Miskolc egyik legnagyobb "cigányiskoláját" a baptisták tartják fenn. Nincs az iskolák között átjárás, a 160 ezres városban kb. 25 ezer cigány él, de egyes iskolákban nagyobb az arányuk, ezért lenne fontos a vegyes oktatás, a szegregáció mielőbbi felszámolása az oktatásban.
A kétmilliós téma
A belvárosból a villamossínt követve jutunk ki az egykori Diósgyőri Vasgyár szomszédságában lévő, leromlott állapotú diósgyőri stadion bejáratához, ahol az egyik utca megbízott felelőse, Horváth Béla (Kaktusz) gyalogol felénk egyik kisfiával.
"Most a kipakolással vagyunk elfoglalva - vezet be a szobájukba Horváth. - Ez a kétmilliós téma, amivel most mindenki foglalkozik nemcsak itt a telepen, hanem a városi politikában is. A 8-11. utca lakásait mindenképp lebontják. Úgy tudjuk, a Miskolci Ingatlan (MIG) Zrt. nem akarja visszaállítani a bérleti jogviszonyt a számozott lakásokban élőkkel, hanem Kriza Ákos polgármester úr felajánlott 1,5-2 millió forintot, ha elhagyjuk Miskolc közigazgatási területét. Meg akarnak tőlünk szabadulni, de mi nem akarunk menni, tősgyökeres miskolciak vagyunk, ha elköltözünk vidékre, az ottani romák is csak azt látnák, hogy elvesszük tőlük a közmunkát - mondja. Horváth felesége a tizenegyedik gyermeküket várja. A férfi korábban 15 évet dolgozott a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben "a Kádár alatt", öt évet pedig a Diósgyőri Gépgyárban betanított kovácsként. 2007-től csak közmunkán vett részt. A gyerekkedvezménnyel egy hónapban 62 ezer forintot keres, most két hónapra kötöttek vele szerződést. A család egyetlen fűtésre alkalmas eszköze a két helyiségből álló egykori kohászlakás fatüzeléses tűzhelye. Kora délután van, a gyerekek egy része már ott forgolódik körülöttünk. Ma rakott krumpli a vacsora. "A közmunkán amit levagdosunk gallyakat, azzal fűtünk a sparheltban, fa nélkül meghalunk, főzni se tudnánk" - mondja a férfi, miközben a szekrényből a Magyar Cigány Párt logójával ellátott pólót keres elő. Kiderül, alig pár százan szavaztak rájuk, inkább "a Fideszre meg az MSZP-re és a Gyurcsányra". Az itt élők sokszor hiába tartanak rendet a portájukon, amikor a felhalmozódott hulladék szállítása továbbra sem megoldott, az utcákon patkányok cikáznak, Horváthék közvetlen szomszédságában hatalmas szeméthegy magasodik, bűzével beterítve a virágzó rózsabokrokkal teli kertet és a tiszta utcát, amelyért Horváth területi megbízottként felel.
A belváros felé visszaindulva megállunk Lyukóvölgy szélén. A Miskolc közigazgatási határán belül lévő egykori bányászfalu annak a politikának a végterméke, melyet az elmúlt 24 évben folytatott a mindenkori kormány. A hírhedt környék ma már részben azoknak a romáknak a lakhelye, akiknek a környékbeli polgármesterek, jegyzők pár százezer forintért itt vásároltak házat, mert otthon már nem tudták a segélyeket fizetni, és így Miskolcra tolták át ezt a kötelezettséget. Lyukóvölgy a családsegítő szolgálat szerint a város leggyorsabban benépesülő városrésze. A kiskerttulajdonosok lassan beletörődtek, hogy saját tulajdonukat sem megvédeni, sem használni, sem eladni nem tudják. A szennyvízhálózat és a hulladékszállítás hiánya miatt a területen, ahol több ezer óvodás-, iskoláskorú gyerek él, állandó a fertőzésveszély. A városvezetés és a rendőrség hosszú évekig bénultan figyelte a lyukóvölgyi eseményeket, majd a kormánypárti és a szocialista képviselők közösen megszavaztak egy 150 milliós telepprogramot. A közösségi ház már elkészült, és hamarosan beindul a tanodaprogram is, a településrészen jelen van a városőrség, a rendőrség is jelen van 24 órában. A Jobbik nem támogatta, sőt kidobott pénzként tekint a lyukóvölgyi fejlesztésre - meglepetésünkre mégis találtunk olyan itteni lakost, aki szimpatizál a Jobbikkal. Az ok prózai: két gyereke is a Diósgyőr-Vasgyári Szakközépiskolában tanul, ahol Pakusza jobbikos elnök tanítja őket. Áprilisban csak azért nem Pakuszára szavazott, mert Orbán Viktor a kedvenc politikusa. "Most azt mondták, a Gyurcsányra kell szavazni" - utal az EP-választásra, majd hozzáteszi, ősszel akármit mondanak, ő nem "tartja meg" a mostani fideszes önkormányzati képviselőjüket, mert Orbán Viktor elvitte a képviselőt Felcsútra edzőnek, a lyukóvölgyiek nem is látták a négy év alatt (Benczés Miklós, Lyukóvölgy önkormányzati képviselője a felcsúti Puskás Akadémia NB I-es labadarúgócsapatának vezetőedzője - M. I.).
Ugyanaz jobbról
Pakusza Zoltán, a miskolci Jobbik elnöke 2001 óta tanít történelmet a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolában. "Nem titok, hogy legalább 40 százalékban cigány származású tanulóim vannak, és azt gondolom, hogy kedvelnek. Megértem a problémáikat, igyekszem következetes lenni, mindenkire ugyanazok a szabályok és követelmények vonatkoznak - magyarázza Pakusza, majd máris ráfordul pártja oktatáspolitikai programjára. - A magyar gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy a szülő felelőssége a gyermek értelmi, érzelmi és testi fejlődéséről való gondoskodás. És amikor a gyerek otthon nem azt hallja, hogy tanulni kell, és nem azt látja, hogy apuka, anyuka reggel elmegy dolgozni, az nagyon demoralizáló a számára. Ezért kardoskodik a Jobbik például a hetes bentlakásos iskolák mellett" - magyarázza. Szerinte az emberek végre felébredtek, és átlátják, hogy "korrupt politikusok irányítják az országot a rendszerváltás óta, akiknek egyáltalán nem érdekük a mélyben erősödő feszültségek megoldása, hiszen ebből kovácsolnak politikai tőkét". Arra a kérdésre, hogy a felsoroltak ellenére a Fidesz az EP-választáson miért tudott javítani Borsodban áprilisi eredményén, Pakusza azt válaszolja, a Fidesznek óriási előnye származik a domináns médiajelenlétből - a Jobbik akcióit és sajtótájékoztatóit viszont rendre elhallgatja a miskolci önkormányzat fenntartásában működő televízió és a Miskolci Napló.
Mindezek ellenére úgy tűnik, a Jobbiknak mégis sikerül tematizálnia a miskolci közbeszédet. A Világsátor-projekt megtorpedózása, a Fészekrakó program új fejezetei és a legutóbbi telepfelszámolási program újabb és újabb kijátszható kártya a kezükben. Már korábban kijelentették: "elfogadhatatlan, hogy a városvezetés büntetés helyett kétmillió forintot adna mindazoknak, akik lezüllesztették az önkormányzati lakásokat, ha azokból kiköltöznének". Érthető, hogy Miskolc is szabadulni akar a segélyfizetési kötelezettségeitől, de ha valaki csak papíron vesz máshol házat, bármikor visszajöhet, és bejelentkezhet rokonnál Miskolcon. "A szabad mozgásában senkit nem lehet korlátozni" - jegyzi meg a jobbikos vezető.
Arra a kérdésre, hogy a város szegénypolitikájának folyamatos kritizálása mellett van-e a Jobbiknak víziója a ma megoldhatatlannak tűnő társadalmi feszültségek enyhítésére, a jobbikos elnök azt válaszolja: "Ha folyamatosan újra és újra odadobunk valamit a szegényeknek, de közben nincs párbeszéd, nem indítunk el az alapoktól változást, és nem várunk el semmit, akkor a mélyszegénységben élő réteg helyzete sem változik. A Jobbik elvárása nem teljesíthetetlen: a gyerek legyen egészséges, járjon be az iskolába, ismerje és fogadja el a társadalmi normákat, mert neki is könnyebb lesz, ha beilleszkedik, de mindehhez először meg kell vizsgálni, hová kerülnek valójában azok az állami pénzek, amelyek nélkül reménytelen a roma gyermekek felzárkóztatása."
