Ráolvasás - Elítélték a rákbetegekre szakosodott állatorvost

Egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott kuruzslásért Dávid Tamás állatorvos. A magát rákkutató professzorként népszerűsítő, a szélsőjobbhoz kötődő szélhámost az elsőfokú per tárgyalásain többször kapták nyilvánvaló hazugságokon.

„A hiteltelen Ripost szennylap főszerkesztője (Ómolnár Miklós) és a mögötte lévő, közismert simlis (Habony Árpád, a pénzuralmi globalistás válságokozók közé tartozó romlott Fidesz hazugságbirodalmának egyik háttérszemélye) is felkerül a főáramú média által bűnös módon agyonhallgatott 3.utas nemzeti civilek (a valódi civilek) feketelistájára!” A magukat „valódi civileknek” nevezők önmeghatározását szintén a Facebook-oldalukról idézzük: „Vigyázni kell a főáramú médiában többször látható »civilekkel«, ők az esetek túlnyomó többségében az elnyomó kormányok, vagy a neoliberális, szélsőséges, közveszélyes Soros Györgyék emberei…! Felhívjuk a listán lévő média felelős tulajdonosainak, vezetőinek és szerkesztőinek a figyelmét, ha bekövetkezik az értékrend váltáson alapuló valódi rendszerváltás, akkor minden magyar- és emberellenes bűnös cselekedetet elkövető személy különleges bíróság előtt fog felelni a tetteiért!!!” (Az idézeteket betűhíven közöljük.)

Hogy mi köze mindennek Dávid Tamás peréhez? Ezt tömören összefoglalja a bejegyzés szerzője: „Megjegyzem, hogy Dr. Gaudi N.T. és Dr. Dávid T. is a 3.utas nemzeti civil Független, Boldoguló Magyarországért Mozgalom (FBMM) lelki, szellemi és erkölcsi támogatója.” Ugyanők – akik saját állításuk szerint Dávid Tamás segítségével gyógyultak meg a rákból – petíciót is írtak Áder Jánosnak: „Tudjuk, hogy hazánkban az igazságszolgáltatás a független magyar bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik, amelynek működésébe a Köztársasági elnöknek nincs beleszólási joga. A petíciónkat mégis Önnek címeztük, mert ezen eljárásokat törvényen kívülállónak tartjuk. Véleményünk szerint semmilyen tény nem támasztja alá azt, amivel Dávid Tamást meghurcolják.” Az FBMM vezetőjének a Mosonmagyaróvári Járásbíróságnak címzett levelére („csak a felmentő ítélet fogadható el számunkra”) a Dávid-per egyik tárgyalásán, az iratismertetések során utalt dr. Bécsi Katalin bírónő.

Az osztrák kormány felkérésére indult el Amazóniába

 

Dávid Tamás nyíltan kötődik a szélsőjobbhoz: tagja a Vitézi Rendnek, védte már őt Gaudi-Nagy Tamás, büszkén hirdeti, hogy Morvai Krisztina hálát érez iránta, és többször tartott előadást a Magyarok Világszövetsége által működtetett Magyarok Házában. A kuruzslás vádjával perbe fogott állatorvos és ügyvédje védekezésének a tárgyalások során hasonló volt a logikája, mint a fenti okfejtéseknek, szerencsére híján az e szövegekből áradó agressziónak.

 

Leleplezés

Az ügyészség azért emelt vádat Dávid ellen, mert nincs humánegészségügyi képesítése, ám mégis azt a látszatot keltette, mintha humánorvos volna: rákkutató professzornak adta ki magát. Ráadásul magas dózisú C-vitamin intravénás beadását rendelte el betegeinek – márpedig invazív (testbe behatoló) beavatkozást csak humánorvos írhat fel. A büntető törvénykönyv ezt a magatartást kuruzslásként nevesíti, és maximum 3 év szabadságvesztéssel bünteti. A vád a 78 éves állatorvosra egy év szabadságvesztést kért, felfüggesztve. Enyhítő körülményként vették figyelembe korát és egészségi állapotát, súlyosítóként, hogy egy alkalommal már volt büntetve (ittas vezetésért pénzbírságot kapott), és azt, hogy a terhére rótt cselekményeket hosszú időn keresztül fejtette ki. (A felfüggesztést nem indokolta az ügyésznő, arra pedig kíváncsiak lettünk volna.)

A pernek csupán a 2010–2015 közötti időszak képezte a tárgyát, a vádirat szerint a vádlott ekkor gyógyított magas dózisú intravénás C-vitaminnal. Dávid azonban saját nyilatkozatai szerint már a 80-as években foglalkozott rákkutatással, amikor egyébként állatorvosként nagy sikerű ortopédsebészeti eljárást fejlesztett ki, amelyet aztán a humánorvoslás is átvett. Egy videóinterjúban úgy meséli, hogy az osztrák kormány felkérésére indult el Amazóniába és Délkelet-Ázsiába, hogy megtalálja a rák nem toxikus, növényi alapú ellenszerét. Meg is találta, egészen mesébe illő módon – ahogyan ez több interjújában, publikációjában is olvasható –, a brazíliai indiánok között, az ortopéd eljárásnak köszönhetően: „Amikor látta az öreg harcos, hogy az unokája talpra állt, előtte persze egy szavamat se hitte, örült és átnyújtotta a növényeket. Aztán kiszedtük belőle, hogy ez egy tea összetevője, hogy hogyan kell elkészíteni, hogy milyen hatása van. Na, gondoltuk, akkor elvisszük, és Bécsben összeállítottunk ebből egy teát. Akkor már volt egy ráksejt tenyészeti laborunk, hát megnéztük csontrákon. Az 24 órában csontráksejtek 90 százaléka elhalt. (Sic!) Persze ez óriási öröm volt és megrendeltük az összes, kapható legagresszívebb ráksejtvonalat és megnéztük, az eredmények kiválóak voltak. Úgyhogy most is az áll, hogy 11 daganattípus ellen speciálisan hat.” Ezekből a gyógynövényekből lett a CoD-tea, ami a legenda szerint megmentette magának a professzornak is az életét, csakúgy, mint sok ezer rákos emberét.

A CoD-teáról, illetve annak promóciójáról alapos kutatást közölt Szendrei Kálmán gyógyszerprofesszor kutatótársával, Liktor-Busa Erikával együtt a Gyógyszerészet című szaklapban 2008-ban és 2009-ben. E szerint Dávid egy 2005-ös könyvében hol 20, hol 30 év preklinikai vizsgálatra utal, amelyet 12 év klinikai tanulmány követett, de azt is írja, hogy a „fő alkotórészek eredeti felfedezése 19 évvel ezelőtt Brazíliában történt”. A gyógynövény eredete sem egyértelmű a kiadványban, egy helyütt a termék egy „ősi kínai, majd yanomani, shipibo, ashaninka, kechua indiánok által továbbfejlesztett gyógytea”. A gyógyszerész utánajárt a fejlesztés bécsi helyszínének is: a Dávid kiadványában megadott bécsi címen nem volt semmiféle „kutató laboratórium”. A tárgyalások során Szendrei Károly írásban benyújtott tanúvallomását is felolvasta a bírónő, amelyben a 80 éves professzor így írta le bécsi, helyszíni kutakodását: „A szomszéd épületben lévő állatorvosi rendelőben közölték, hogy ilyen nincs, nem is volt, de Dávid Tamást ismerik. Felhívtam a könyvben megadott telefonszámot, mely a kutató száma kellett volna, hogy legyen. Egy németül és angolul egyaránt gyengén tudó kínai nő közölte, hogy amit hívok, az tradicionális kínai medicina rendelő a Ringen. Bővebbet sem erről, sem Dávid Tamásról nem sikerült megtudnom. Dávid több helyen hivatkozott kitűnő osztrák kapcsolataira, és arra, hogy a teát Ausztriában is engedélyezte a gyógyszer-engedélyező hatóság. Az infó egyik fele igaz, azonban a hatóság akkori vezetője személyes ismerősöm volt, és tőle megtudtam, hogy valóban van egy CoD-tea engedélyezve, de nem azokra az alkalmazásokra, amiket Dávid állít, hanem csak reumás ízületi gyulladásos panaszokra.” Szendrei az említett közleményében áttekintette azokat a tanulmányokat is, amelyekre Dávid egy 2007-es könyvében hivatkozott. „A közel 400 hivatkozás között azonban csupán 29 foglalkozik közvetlenül a termékkel, ezek mintegy 80 százaléka Dávid dr. és munkatársainak közlése illetve általa támogatott munka. Úgy tűnik, egy éveken át gyűjtött hivatkozás-gyűjteményről van szó, a felsorolt hivatkozások nagy többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyon közvetve kapcsolható a termékhez. Egyetlen nem túl jelentős hazai közléstől eltekintve nem sikerült a tudományos adatbázisokban olyan adatokat fellelnünk, amelyek a Dávid dr. által felsorolt több mint 100 hazai és külföldi jeles kutató és más személyiség közreműködésével konkrétan a CoD termékre vonatkozóan (kiemelés: Sz. K.) szolgáltatnának értékelhető adatokat. Ugyanez érvényes Dávid dr. saját hivatkozásaira is, amelyek többsége konferenciákon elhangzott előadás volt, és nem találtuk nyomát a kémiai, biológiai, vagy orvosi tudományos világban elfogadott, nyomtatott fórumokon.”

A CoD-teát több néven is forgalmazták Dávidék, ezekről így ír Szendrei: „A korábbi gyógyászati célú teából, melynek összetétele sokáig »hétpecsétes titok« volt, és ma sem kellő pontossággal ismert, végül több készítményből álló étrend-kiegészítő (rendszer) lett, amelynek valamilyen módon a kínai hagyományos orvosláshoz is köze lehet. A javasolt alkalmazási módozatot is megváltoztatták, az egészséges életvitelhez csatlakozó ajánlások olyan végtelen sorával egészítették ki, amelyek egy átlagos terminális rákbeteg számára aligha tarthatóak be. Nem is beszélve a tetemes költségekről!” A kínai vonal úgy került képbe, hogy Dávid publikációiban egyszer csak feltűnt dr. Li Qin, a tea nevébe pedig bekerült a T. C. M., vagyis Traditional Chinese Medicine, azaz hagyományos kínai orvoslás. Dr. Li Qin Dávid feleségeként szerepel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elmarasztó határozatában. A GVH 2011-ben a fogyasztók megtévesztése miatt összesen 36 millió forintra bírságolt 7 céget, illetve alapítványt, amelyek a CoD-tea előállításában, forgalmazásában voltak érintettek.

 

Multifunkció

Szendrei tanúvallomása szerint a madárinfluenza megjelenésekor Dávid a CoD-teát a madárinfluenza ellenszereként is rögtön hirdetni kezdte, ahogy a hepatitis-C elleni alkalmasságát is reklámozta. A forgalmazó cég étrend-kiegészítőként jelölte meg a terméket, ám az európai uniós és a hazai szabályozás szerint étrend-kiegészítő terápiás célra nem alkalmazható. Ráadásul a tea fő hatókomponenséről (Uncaria tomentosa) is ellentmondók a Dávid-féle közlemények. Szendrei az Egészségügyi Világszervezet szakbizottságának értékelésére hivatkozva azt állítja, hogy annak alkalmazási lehetőségei nem kellőképpen dokumentáltak. Dávid a perben és könyveiben is hivatkozott a Max Planck Intézetre és a Harvard Medical School­ra, mint akik tudományos módszerekkel elemezték a teát. Csakhogy Szendrei kutatásai megállapítják, hogy ezek az intézmények a tea egy-egy összetevőjét vizsgálták, ami viszont nem ad választ arra a kérdésre, hogy az összetett készítménynek milyen a terápiás hatása, illetve milyen mellékhatásokkal jár. Rá­adásul a Dávid által hamisan hivatkozott kutatásokat 1974-ben le is állították a negatív eredmények és a mellékhatások miatt.

Ha nem Dávidnak dőlnek be, akkor másnak

 

Szendrei nemcsak a terméket, annak promócióját, hanem a mögötte álló intézményeket is megvizsgálta. Dávid felhívásában gyakran szerepelt segítségkérés a daganatos betegek gyógyulásáért létrehozott alapítvány számára. Ám az a bankszámlaszám, amit az alapítványhoz adtak meg, megegyezett a rendszerhez tartozó kft. számlaszámával. Szendrei telefonon sem kapott ígéretet arra, hogy ha pénzt adományoz, akkor az az alapítvány számára fut be. (Az ítélet indoklásában a bírónő kiemelte, hogy két alapítvány is volt, ám a lébényi központban elhelyezett adománygyűjtő dobozon nem volt feltüntetve, hogy melyik számára folytatják a gyűjtést.)

Szendrei a tanúvallomásában beszámolt egy 2006-os, étrend-kiegészítőkről szóló konferenciáról, ahol ő volt az üléselnök, Dávid pedig a meghívott előadók között szerepelt. Az előadás előtti szünetben megkereste Dávidot, kért tőle egy névjegykártyát, megkérdezte, hogyan mutathatja be, melyik egyetemen oktatott, hol nevezték ki professzornak. Dávid a meglepetéstől dadogva válaszolt, és kitérő, érthetetlen magyarázatot adott arra is, hogy állatorvosként miképp gyakorolhat humánorvosi tevékenységet. Szendrei szóvá tette azt is, hogy az általa hozott 100-150 diát nem tudja levetíteni, s végképp nem a saját eszközén, mert mindenki a konferencia szervezőinek technikáját használja, és Dávidnak is ugyanúgy 20 perc áll rendelkezésére, mint a többieknek. Néhány perc múlva Szendreit értesítették, hogy Dávid professzor távozott, nem tartja meg az előadást.

Szendrei tanúvallomásának felolvasását követően Dávid ügyvédje rögtön kérte, hogy ezt a vallomást a bíróság ne vegye figyelembe, hiszen a vádirat nem a CoD-teáról szól, nem arról, hogy védence munkásságát Szendrei milyennek minősíti, hanem „a C-vitamin invazív beadásának kérdéskörét tárgyaljuk”. Az ügy­vé­det egy csöppet sem zavarta, hogy a per lényege éppen az, amiről Szendrei írt: megtévesztette-e Dávid az embereket. A vádlott rögtön beleállt az üldözött szerepébe – ahogy a petíciót író támogatói is: „Nem akarok reagálni erre a tanúvallomásra, Szendrei Kálmán nem tudom, miért gyűlöl engem, semmit nem tettem vele, de ha ezeket tételesen fölbontanánk, az egész tanúvallomást, akkor holnap estig sorolhatnánk a sok-sok hazugságot.” Rögtön említett is egyet, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (ma már Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek hívják) a Naturland által gyártott CoD-teát mint gyógyhatású készítményt regisztrálta. Mi az OGYÉI honlapján nem találtuk a Naturland által forgalmazott, a CoD-teához hasonló tartalmú, immunerősítő, illetve Lapacho teákat az engedélyezett termékek listáján, az internetes termékmegjelöléseken sem láttunk feltüntetve engedélyszámot, de ettől még előfordulhat, hogy valamikor engedélyezte a hatóság. Találtunk viszont utalást a Naturland és Dávid Tamás közti együttműködésre a már említett GVH-határozatban, mely szerint a Naturland Magyarország Kft. azt nyilatkozta, hogy „2000 óta a társasága nem állt semmiféle kapcsolatban Dr. Dávid Tamással és a CoD teával, s hivatkozása szerint a CoD Kft. a külföldi hatóságokhoz benyújtott kérelmeiben hamisan tüntette fel társaságát a termék gyártójaként”. Dávid reakciója a tanúvallomásra e mondatban csúcsosodott ki: „Most azt hallottam, hogy ha 800 millió forintot befizetnénk, akkor 10 év múlva esetleg, mint gyógyszer. Most arról beszélnek, hogy mint gyógyszer.”

 

Dávid mint tünet

A pernek valóban központi kérdése volt a magas dózisú C-vitamin, ahogy azt az ügyvéd állította. Dávid interjúkban és a könyveiben is azt vallja, hogy a CoD-tea keresése, illetve fejlesztése során találkozott Nobel-díjas tudósokkal, akik a C-vitamin használatát kutatták a rákgyógyításban, és megállapították, hogy az magas dózisban, intravénásan megöli a rákos sejteket. Dávid ilyenkor előszeretettel hivatkozik Szent-Györgyi Albertre („akit a C-vitamin miatt öltek meg” – fejelte meg e hivatkozásait egy összeesküvés-elmélettel a tárgyalások során), és Linus Paulingra, valamint az ő Nobel-díjukra. A bírónő a tárgyalások során többször hangsúlyozta, hogy nem a bíróságon fog eldőlni, hogy a magas dózisú C-vitamin gyógyítja-e a rákot. A kérdés az volt, hogy Dávid felírta-e a szer intravénás beadását. A vádlott azzal védekezett, hogy csak a közismert adagolásról szóló információt adta tovább a betegeknek, és nem beszélte le őket a hagyományos orvoslásról. A beszerzett bizonyítékok alapján viszont megállapítható volt, hogy a megadózisú, intravénásan be­adandó C-vitamin-mennyiséget a vádlott egy általa összeállított protokollnyomtatványon határozta meg a betegek leletei alapján, és azt ápolónők adták be a betegek lakásán. Az ügyésznő külön hangsúlyozta, hogy még ha csak a közismert adagolást ismertette volna Dávid a betegekkel, az sem lenne elfogadható, mert a C-vitamin gyógyszer, javaslata, beadása pedig invazív beavatkozásnak minősül, és Dávidnak nincs humánegészségügyi végzettsége. Az ítélet indoklásában a bírónő kifogásolta, hogy Dávid a kérés ellenére sem bocsátotta az úgynevezett protokollokat a bíróság rendelkezésére, arra hivatkozva, hogy lébényi rendelőjébe betörtek, és az iratokat ellopták – ám ilyen feljelentésnek nincs nyoma a rendőrségen.

A védőbeszédben Dávid ügy­védje a kuruzslást illetőleg azzal védekezett, aminek az ellenkezőjét senki nem állította: Dávid soha nem híresztelte magáról, hogy ő orvos. A vád állítása nem is a híresztelés, hanem a megtévesztés volt, vagyis hogy a betegek a Dávid biztosította körülmények okán – elkérte a leleteiket, táplálkozási, folyadékbeviteli és gyógyszerre vonatkozó tanácsokkal látta el őket, rákkutató professzorként azonosította magát – hihették azt, hogy ő orvos, és hogy jogosult a magas dózisú C-vitamin beadására. A védelem a Dávid Tamás névjegykártyáján szereplő tetemes címre hivatkozott, és temesvári, perui és kínai egyetemeken szerzett végzettséggel igazolta a jogosultságokat, a hazai állatorvos-tudományi diploma mellett. A bíró az ítéletben hangsúlyozta, hogy nem ezek döntik el, kuruzsló-e Dávid, de azért kitért az értékelésükre. Hiányolta például a kínai egyetemtől származó, humánorvos-képzettségre vonatkozó diploma honosítását. „Akkor jogosulttá vált volna humánegészségügyi tevékenységre is” – mondta a bírónő, érthetetlennek nevezve a honosítás elmaradását. De valószínűleg nem véletlenül maradt el a honosítás.

Az első tárgyalási napon, tavaly októberben Dávid nyilatkozott személyes körülményeiről, és részletes önéletrajzot is csatolt, amely szerint 1965-ben szerzett osztrák állampolgárságot. A bíróság beszerezte az osztrák követségen a pontos dátumot: az állatorvos 1991 óta osztrák állampolgár (is). De nem csak erre nem emlékezett pontosan az idős ember: az egyik beidézett ápoló a vádlott élettársának nevezte magát, ám Dávid azt mondta, hogy ő egyedül él. A bírónő rákérdezett, hogy akkor a hölgy kicsoda. „Ja, tulajdonképpen 16 éve az élettársam” – felelte.

Bár egy károsult is tett feljelentést a különböző hatóságoknál és a rendőrségen is, a per az ÁNTSZ feljelentése nyomán indult. Az igazi tétje nem Dávid Tamás sorsa, hanem azoké a kiszolgáltatott rákbetegeké, akik mindent hajlandóak a gyógyulás reményéért feláldozni. Némelyiküket hallgatva a tárgyaláson teljesen érthetőnek, életszerűnek tűnt, hogy a kuruzslóhoz fordultak; lehet, hogy hasonló helyzetben mi sem tennénk másként, és ha nem Dávidnak dőlünk be, akkor másnak. A tanúvallomásokban elhangzott, gyógyulásra vonatkozó történetek ugyanakkor nem rengették meg hitünket: láttunk már a hagyományos orvoslás által meggyógyított egykori rákbetegeket is. Sok más termék gyártója és forgalmazója él ugyanazokkal a trükkökkel, amivel Dávid: másra engedélyezett vagy egyáltalán nem engedélyezett termékeket forgalmaznak, féligazságokat tartalmazó kutatási hivatkozásokkal szédítik a betegeket. Amíg hazai vezető intézmények kutatói, orvosai vagy betegeket képviselő szervezetek is adják a nevüket ehhez a megtévesztéshez, addig nehéz lesz ezt az ördögi kört megszüntetni. Pedig Magyarország élen jár a rákos megbetegedésekben.

Dávidék a teljes felmentésért fellebbeznek.