Ligetvédők vs. FINA-kopaszok, omladozó Liget-projekt

Szinkronúszás a tóban

Riport

A Városligeti-tóba építik a vizes vb egyik helyszínét 5 ezer fős tribünnel, a tóparti platánok kárára. A területen demonstráló Ligetvédőket erőszakkal söpörték ki az azonosító nélküli biztonsági őrök. Szinkronúszás biztosan lesz, de vajon meddig fogyatkozik a Liget-projekt?

Verőfényes napsütés a Városligetben: tollasozó fiatalok, izzadó futók, sátortáborok és kis csoportban cirkáló rendőrök, a Napozó-réten gyereknapi rendezvényre készülődnek, az autók simán behajtanak a gyepszőnyeg közepére. Hatásvadász zsurnalizmus, de igaz: a madárcsicsergést munkagépek zaja töri meg. Nagy erőkkel építik a tómederben a vizes világbajnokság városligeti helyszínét, a szink­ronúszó medencéket és az 5 ezer fős tribünt, pár száz méterrel arrébb néhány munkás egy-két munkagéppel komótosan bontja a Petőfi Csarnok maradványait. A FINA-építkezést a fokozott rendőri jelenlét mellett mobilkerítés és jelzés nélküli biztonsági őrök védik.

 

Biztibojz

Ligetvédő csoportok több mint négyszáz napja vannak jelen a parkban, minden bontást és építkezést ott akadályoznak a polgári engedetlenség eszközeivel, ahol tudnak, a legzajosabb konfliktus talán a Közlekedési Múzeumnál alakult ki. Az események középpontja az utóbbi hetekben a George Washington sétány és a Városligeti-tó déli csücske, a Vajdahunyad várával szemben lévő terület, illetve a sétánnyal párhuzamosan felhúzott kerítés, ahol többször is tettlegességig fajult az aktivisták és a biztonsági őrök (a ligetvédő szleng szerint: biztibojok) közötti vita. A demonstrációs jogukat gyakorló Ligetvédők és a területet a Városliget Zrt.-től 15 millió forintért bérlő és a vizes világbajnokság lebonyolításáért felelő Bp2017 Kft. közötti egyeztetés ugyanis hamar zátonyra futott, így május 18-án megjelentek az azonosító nélküli „kopaszok”, hogy kipaterolják a civil aktivistákat, akik erre válaszul a fákhoz láncolták magukat. Felvételek is készültek arról, ahogy az őrző-védők erőszakoskodnak, egyikük némi lökdösődés után letepert egy ligetvédőt, egy másik aktivistát állítólag szabályosan leütöttek – ezekben az ügyekben nyomoz is a rendőrség. A feszültség ezután sem enyhült, sőt május 23-ára virradó éjszaka néhány ligetvédő és egy hordányi meglepően trágár és tahó őrző-védő csúnyán összeszólalkozott a kerítés két oldalán. A kölcsönös fenyegetések után egy biztonsági őr paprikaszprét fújt át a fémkerítésen a Ligetvédők irányába. Erről egyébként a korábbi konfliktusokból – és az utóbbi hetek kormányellenes tüntetéseiről is – ismert Antal Nikoletta készített felvételt. A videón látható biztonságiakat a Bp2017 Kft. közlése szerint az építkezés kivitelezője, a Penta Industry Kft. vagy egy általa megbízott alvállalkozó foglalkoztatta.

A különböző ligetvédő csoportok az egész Liget Budapest Projekt ellen tiltakoznak: akadályoztak már bontást, áruszállítást, faátültetést (lásd korábbi cikkeinket: Rontó-bontó Zrt., Magyar Narancs, 2016. július 7., A XIV. kerületi Thermopüla, 2017. február 2.), és álláspontjuk szerint a FINA-építkezésben is ugyanaz a természetkárosító, profitorientált és a nagypolitika által motivált szemlélet nyilvánul meg. A tavi tribünépítést értelmetlennek és a városligeti építési szabályzattal ellentétesnek tartják, ezért azt szeretnék elérni, hogy ne legyen hivatalos vb-helyszín a Városligetben – az ügy­ben a Fővárosi Közgyűléshez fordultak, de érdemi reakció nem érkezett. Ha ez nem jön össze, akkor biztosítékokat akarnak kikényszeríteni a hatóságoktól arra, hogy a természeti értékeknek nem esik bántódása – ami persze egy 5 ezer fős tömegrendezvény közvetlen közelében lehetetlennek látszik.

 

Reccs!

A Ligetvédők szerint három 150–180 éves, még József nádor által adományozott tóparti platán útban van a tribün bejáratainak; most e hatalmas öreg fák ágaiért megy a harc. A három, egymással nem túl jó viszonyt ápoló ligetvédő csoport, a Pecsánál lévő Ligetvédők, a Hungexpónál és a Washington sétánynál sátrazó Ligetben Ligetvédők és az Időkeréknél táborozó Natura csoport ugyanazért küzd, de sokszor más eszközökkel. A Ligetvédőkhöz tartozó Sz. például feljelentések tucatjaival próbálja felhívni a figyelmet a sorozatos jogsértésekre: „így állíthatom, hogy megtettem, amit megtehettem”, mondja. A csoport tagjai váltásban őrzik a táborukat, hogy a rendőrség ne számolhassa fel arra hivatkozva, hogy vége a „demójuknak”. Amint az ideje engedi, Sz. „megy rendőrözni”, így nevezi a feljelentést. Folyamatosan fényképeket készít a Ligetben, igyekszik minden jogsértést dokumentálni. Például nemrég azt dokumentálta, ahogyan optikai kábeleket telepítenek három fa közvetlen közelében, holott a közművezetékeket a fasor tengelyétől számított legalább 2 méterre lenne csak szabad elhelyezni.

Azon a május végi pénteken, amikor elkísérem szokásos ligeti sétájára, azért lép oda a rendőrökhöz és kezd a mondókájába, mert a tribünre vezető gyaloghídon a belógó faágak problémáját a kivitelező egy kapuszerű építménnyel oldotta meg. Az építmény eltartja a szinkronúszás döntőjére igyekvő tömegek útjából a lombot, és felfeszíti a platánfa karvastagságú ágát. A rendőr név szerint köszönti Sz.-t, faarccal végighallgatja a feljelentést, igaz, tesz egy relativizáló, de teljesen irreleváns megjegyzést arról, hogy ha ez termé­szetkárosításnak minősül – ami bűncselekmény –, akkor a fára felmászni is az. Arra hivatkozik, hogy ő nem szakértő, és nem tudja megállapítani, tényleg felfeszítették-e az ágat. A stílus korrekt, szinte udvarias. A rendőrök aztán elbaktatnak az építésvezetőhöz, és rákérdeznek a „tényállásra”. Annyi derül ki, hogy a Főkert is áldását adta a gyaloghidakra, és szóba kerül még egy, a Városliget Zrt. által rendelt tanulmány is. A rendőrök ezek után feljegyzést készítenek az esetről. Sz. egyúttal panaszt is tesz, amiért a rendőrök nem léptek fel elég határozottan, hogy megszüntessék a folyamatban lévő természetkárosítást.

Persze arra Sz. sem számított, hogy a két rendőr leállíttatja az építkezést a faág miatt. A feljelentések célja inkább hosszú távú: a hatóságok és az építkezések kivitelezői rákényszerülnek arra, hogy komolyan vegyék a Ligetvédők állításait, és jogszerűen járjanak el. Egy-egy jogsértés ügyében tett feljelentés lehet, hogy nem éri el egy rendőrparancsnok ingerküszöbét, de a tucatjával tornyosuló feljelentések már hozzájárulhatnak a vezetők szemléletváltásához, ráadásul így mindennek nyoma van, és bármelyik esetből több évre elhúzódó per is keletkezhet. Benne van a pakliban továbbá az is, hogy esetleg a huszadik feljelentés kényszeríti ki a hatékony intézkedést: Sz. a természetkárosítás gyanúja mellett szóvá teszi azt is: a biztonsági őrök annak ellenére dolgoznak azonosító jelzés nélkül, hogy ezt már többen jelezték a rendőröknek korábban – fél órával később valamiféle jelzés már ott lóg az őrök nyakában. Egyébként több ligetvédő arról számolt be, hogy az agresszíven fellépő biztonsági őrök az újságcikkek és a paprika­szprés incidens után eltűntek a területről.

A Bp2017 Kft.-től mindenesetre a hvg.hu-nak azt nyilatkozták, hogy a gyaloghidakra tűzvédelmi előírások miatt volt mindenképpen szükség, de megígérték, az elhelyezésüknél a szerkezet és a növények között 2 méter távolságot hagynak. Ez nem teljesült, ahogyan a fatörzsek bekalodázását is elmulasztották.

 

Mállik, omladozik

Mindeközben a Liget-projektet újra átszabta a kormány, és e fordulatot a Ligetvédők saját sikerükként könyvelik el. Már 2015-ben is a feje tetejére állt a nagyberuházás, amikor váratlanul kiszórtak belőle több nyertes tervvel rendelkező épületet, például a fotó- és az építészeti múzeumot – és ezzel ad acta is helyezték a múzeumi negyedet, mint koncepciót (lásd: Több zöldet a parkba!, Magyar Narancs, 2015. november 5.). A „kopaszbalhék” után is új irányt vett a projekt, legalábbis a kommunikáció szintjén: Baán László mellett egy további miniszteri biztost kapott a projekt Persányi Miklós személyében; az állatkert igazgatója a zöldfelületek fejlesztéséért felel. Persányi elfogadta a játékszabályokat – a Ligetbe tervezett épületek megkérdőjelezhetetlen adottságok – és civil fórumsorozatot hirdetett, ennek eredménye például az, hogy Lázár János kancelláriaminiszter májusi utolsó kormányinfóján elbüszkélkedhetett a kutyabarát Liget elgondolásával. A „zöld fordulat” óta a projekt kommunikációjában elvétve kerülnek szóba múzeumok, ellenben minden alkalmat megragadnak arra, hogy „befogadó játszóterekről”, „kivilágított futókörről”, „családi kerékpározásról” és a „megható nevű csilcsapfüzikéről” beszélhessenek. A Liget-projekt természetbarát koncepcióját így összegzik a projekt hivatalos Facebook-oldalán: „A Ligetben az egészséges fákat óvjuk, ahol szükséges, átültetjük. Az idős fákat meggyógyítjuk és eközben új fákat is telepítünk.”

A mostani módosítással újabb intézményeket veszített a projekt: későbbre tolták a Városligeti Színház tervezési munkálatait, így egyelőre a Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor sarkán nem épül semmi. Váratlanul kikerült a projektből a Közlekedési Múzeum, úgy tűnik, a döntéshozók belátták, hogy a sokat kritizált föld alatti múzeumtér koncepciója nem összeegyeztethető a múzeum tárgyanyagával. Új helyszínt még nem jelentett be a kormány, de a HVG információja szerint a múzeum rozsdaövezetbe, a Kőbányai úti volt Északi Járműjavító helyére kerül. Ettől még a városligeti Pfaff Ferenc-épületet visszaépítik, jelen állás szerint „a magyar innováció történetét” bemutató állandó kiállítás kap helyet benne. A csak „palacsintaépületnek” becézett Magyar Zene Háza is csúszik az eredménytelen kivitelezői közbeszerzés miatt, Fudzsimotóval át is terveztetnék az épület egy részét. Az Új Magyar Nemzeti Galériára és a Néprajzi Múzeumra még engedélyes terv sincs, utoljára a Nemzeti Galéria vezetésének megváltozott igényei miatt kérték a japán SANAA-tól az újratervezést. Megvalósulhat viszont Persányi Miklós álma: a kormány megszavazta a pluszköltségeket a Fővárosi Állatkertnek, felépülhet a Biodóm, így összesen 41 milliárd forintból fejlesztik az intézményt a következő években – épp ennyi pénzt költene a kormány a teljes Liget-projektre 2018-ban.

A részletes tájépítészeti tervet mindenesetre június 8-án mutatják be, ennek megvalósítását a projekt honlapja 2021 novemberére teszi. A lehető legoptimistább esetben addigra érne véget „Európa legnagyobb kulturális park fejlesztése”. Amit eddig átadtak, az három Feszl-pavilon, ezeket az Átlátszó szerint a kiskereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalatlan, ám veszteséges WO Europe Kft. bérli havi nettó 875 ezer forintért. A kritikusok szerint a szűkös és raktárhelyiség nélküli replikaépületek alkalmatlanok a mai igények kielégítésére. De az árak legalább a jövőbe tekintenek: egy Sacher torta 990, egy selyemsál 35 ezer forintba kerül.

Neked ajánljuk

Gázlángolj még, baby!

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy fiktív háború leletei

A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is. 

Béketurné

„A lehető leghatározottabban szólalunk fel az ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül” – mondta Novák Katalin New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen, hozzátéve, hogy jelenleg Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

A paraván

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.