„Évek óta vannak komposztálóládáink, a diákok rendszeresen végeznek természeti méréseket, meteorológiai megfigyeléseket, vizsgálják a talaj és a víz minőségét, sőt építettek egy alukollektort is, ami hozzájárul az egyik lányöltöző fűtéséhez” – sorolja az „ökotudatos” tetteket Tóth Piroska, a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium tanára, hozzátéve, hogy az idei nemzetközi „fény évének” jegyében naponta készítenek felvételt a Napról, hogy folyamatában tudják követni, milyen pályát ír le egy év alatt.
Los Angeles zsebembe’ lesz
Az iskolában több mint évtizedes múltja van a zöldszemléletnek. „A környezettudatosság mint megvalósítandó pedagógiai cél a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinkben kezdetben a témához kapcsolódó pályázatokkal, versenyekkel, illetve rendhagyó foglalkozások szervezésével jelent meg” – emlékszik vissza az intézmény igazgatója, Veszelszkiné Huszárik Ildikó, ám igazából akkor fordult komolyra a dolog, amikor 1999-ben a Bibót is a magyarországi GLOBE- (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) iskolák közé választották. Az 1994-ben létrehozott, amerikai központú környezeti nevelési program célja, hogy a fiatalok úgy jussanak új ismeretekhez, hogy maguk végeznek környezeti megfigyeléseket. (Jelenleg 113 országban működik a program, Magyarországon 28 iskola részvételével.) „Meteorológiai méréseket készítünk, emellett a környékbeli víz- és talajminőségről is gyűjtjük az adatokat. Az eredményeket feltöltjük az amerikai központ adatbázisába, amelyeket később szakemberek néznek át” – magyarázza Tóth Piroska. Szorgalmukat és lelkesedésüket mutatja, hogy hét éve a gimnáziumot – kiemelkedő teljesítménye okán – a magyarországi GLOBE bázisiskolájává nevezték ki.
„Nyáron két diákkal Los Angelesbe látogattunk a GLOBE nemzetközi találkozójára, ahol bemutatták mérési eredményeiket. Utána a szervezők kivittek minket egy szigetre, búvárkodhattunk, és olyan állatokat figyelhettünk meg, amelyek itthon nincsenek. A gyerekek ott is mértek vízminőséget, az eredményeket pedig egy konferencián prezentálták. Hatalmas élmény volt” – meséli Tóth, hozzátéve, hogy az efféle külföldi utakat a GLOBE csak részben fedezi, ezért erre (ahogy minden más egyébre) pályázniuk kell. „Korábban a minisztériumtól kapott 5-6 millió forint körüli összegeket használtuk föl, s így jutottunk ki Indiába, Dél-Afrikába, Horvátországba. Néhány éve azonban akadozik ez a forrás, szinte nincs is, hiszen többszöri nekifutásra is legfeljebb pár tízezer forintot kapunk, amiből maximum eszközpótlásra telik” – jegyzi meg Tóth Piroska, ám mégsem tűnik kétségbeesettnek.
Az utazás egy részét a GLOBE támogatja, a többit pedig a szülőktől vagy helyi vállalkozóktól próbálják megszerezni. Igyekeznek maximálisan kihasználni a környék lehetőségeit, hiszen több más jellegű pályázatban és projektben működnek együtt cégekkel, vállalkozókkal és környezetvédelmi egyesületekkel. „Az alukollektor építésénél is egy cég segített nekünk, biztosították az anyagbeszerzést és a szakmai munkát. Minket nem feltétlenül anyagilag támogatnak, hanem eszközökkel, mi pedig cserébe reklámozzuk őket az iskola különböző kommunikációs csatornáin” – mondja Tóth. A Bibó szakmai partnereinek a száma meghaladja az ötvenet, de közöttük nemcsak környékbeli vállalkozók vannak, hanem egyetemek, sőt külföldiek is. „Ha partnereink látják, hogy a terveink mögött már igényesen megvalósított, jól hasznosított eredmények vannak, nincs szükség bűvészmutatványra, szívesen válnak társainkká” – mondja az igazgató.
Újra hasznos
A gimnáziumi környezettudatosság azonban nem ér véget házon belül. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött a helyi önkormányzattal, hogy a város is felhasználhassa vízminőség-mérési adataikat, mi több, az e témában készített dolgozatok is Kiskunhalas javát szolgálják. „Támogatók bevonásával a tervezéstől a kivitelezésig megvalósított projektet fejeztek be diákjaink az elmúlt tanévben több mint egymillió forint értékben: vízszintes napórát építettek, létrehozva egy látványos városi közösségi teret. Emellett a Zöld-híd Halasi Környezetvédők Egyesületével közösen készítettek az egyik körforgalomban egy élőfűzfa-kompozíciót, amit gondoznak is” – meséli az iskola igazgatója, hozzátéve, hogy egy sor halasi zöldprogramot is kezdeményeztek vagy rendeztek – a roma óvodát segítő PET-palack-gyűjtéstől kezdve Föld-napi ünnepségeken át az újrahasznosított anyagokból készített kiállításokig, ám mindez nem menne ilyen könnyen a szülők aktív részvétele nélkül. „Hogy egy példát mondjak, a szülői közösség önzetlen segítségének köszönhető, hogy az aula sokat fogyasztó reflektorait végre kicserélhettük energiatakarékos, LED-es lámpákra.”
De azért itt sem tökéletes minden. Három évvel ezelőtt anélkül indítottak el egy ún. ökoosztályt, hogy erre plusz óraszámot, esetleg némi pénzt kaptak volna. Ennek a tanterve annyiban különbözött az évfolyam más osztályaiétól, hogy minden tantárgyban megjelent a környezetvédelem – angolórán például a fordítási feladatokban –, illetve havonta szerveztek három környezetvédelemmel kapcsolatos programot a fiataloknak, amelyből legalább egyen részt kellett venniük. Úgy vélték, hogy a kezdeményezés elősegítheti a természettudományi szakok iránti érdeklődés növelését. Ám nem ez történt, az ökoosztály idei végzősei közül nem sokan akarnak ezen a területen továbbtanulni. „Valóban azt gondoltuk az elején, hogy ennek az osztálynak lenne a feladata, hogy természettudósokat neveljünk ki, azonban ezeket a reményeket nem váltotta be a kezdeményezés. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy egy másfajta, természetszerető életszemlélettel gazdagítottuk diákjainkat” – véli Kissné Kriszt Zsuzsanna osztályfőnök. A próbálkozás egyelőre nem folytatódik, nem indítanak újabb ökoosztályt, inkább nyelvi tagozatot szerveznek. De úgy vélik, hogy a környezeti nevelés ettől még nem szenved csorbát.
A Bibó István Gimnázium minőségi mutatói alapján az ország 27. gimnáziuma, ráadásul a GLOBE programnak köszönhetően az itt tanulók az egyetemen kiválóan hasznosítható, praktikus tudást szereznek, hiszen tudományos munkát végeznek, külföldi konferenciákon vesznek részt, publikálnak. „Már az egyetemi jelentkezéskor, de az utánkövetés során is egyértelmű, hogy a GLOBE-bal megismert munkaformák, tudományos vizsgálatok befolyásolták diákjaink továbbtanulási irányát. Nem véletlenül lettek egykori tanulóink közül kiemelkedően sokan geológusok, geográfusok, meteorológusok, bányamérnökök” – mondja büszkén az iskola igazgatója.
