Eszterháza Központ

Visszarendezik

  • Hamvay Péter
  • 2014.04.13 12:03

Riport

Nem elég a fertődi Esterházy-kastély felújítása, az időszaki kiállítások és a koncertek. Kutatóközpontot hozott létre a kormány, és a szakmai tiltakozás ellenére mindent visz Fertődre, ami Esterházy.

Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont néven március 1-jétől önálló intézményként kivált a nemzeti műemlékeket kezelő Forster-központból a fertődi Esterházy-kastély. Az ezentúl a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó múzeumi besorolású közgyűjtemény magába foglalja a szintén most kreált Haydn Kutatóközpontot, amely a zeneszerző életművével foglalkozik majd. 2016-ra a jelenlegi 45 főről 150 fősre duzzad az állomány. Még idén kapnak 1,5 milliárdot a kastély nyugati szárnyának felújítására - ahonnan még azelőtt kitették az ott hatvan évig működő középiskolát, hogy az új épülete felépült volna - és 551 milliót az országos múzeumokból ide érkező Esterházy-műtárgyak elhelyezésére. A kormány célja, hogy "a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a nemzetközi zenekultúra és műveltség egyik központja legyen". L. Simon László kormánybiztos jelentős turisztikai vonzerőt is remél a fejlesztéstől, bár ezt semmilyen számítással nem támasztja alá, semmilyen koncepciót nem láttunk a központ működtetéséről, tudományos céljairól, turisztikai elvárásairól.

Műtárgyak szabadulása

A központ vezetőjének a március 1-jei határidő után pár nappal Bodrogai Lászlót, a Magyar Turizmus Zrt. székesfehérvári regionális marketingigazgatóságának vezetőjét nevezte ki Lázár János. Bodrogainak túl sok kulturális tapasztalata nincs, hacsak nem a pénzosztásban: 2012 januárjában, L. Simon László Fejér megyei képviselő NKA-elnöki ténykedése alatt került az alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumába mint miniszteri hatáskörben kijelölt tag, majd egy 300 millióval gazdálkodó, szintén fesztiválokat támogató ideiglenes kollégiumnak is tagja lett. A turisztikai szakember - testvérével közös - papírtermékeket előállító B.P.B. REC Kft.-je azonban nem olyan sikeres, a NAV végrehajtást rendelt el nála.

Vélhetően nincs ember, aki ne pártolná az ország legjelentősebb barokk együttesének fejlesztését. Az Esterházy-kincseket jelenleg őrző közgyűjtemények mellett az MTA, a Pulszky Társaság és a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) azzal nem értenek egyet, hogy a műtárgyakat kiszakítsák eddigi őrzési környezetükből.

Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum részben emiatt lemondott igazgatója szerint az intézményében őrzött 260 ötvöstárgyat és 65 tétel ruhát tartalmazó kincstár nem vagy alig szállítható. A Nemzeti Múzeumban őrzik a 164 darabból álló éremgyűjteményt, történelmi tárgyú metszeteket, festményeket és egy különleges hangszert: Esterházy "Fényes" Miklós (1714-1790) kedvenc barytonját. Ezek azért kerültek át ide a 60-as években, mert a Nemzeti Múzeumban működik a legjelentősebb éremtár és hangszertár, vagyis itt foglalkozhattak velük e tárgytípusok legjobb specialistái és restaurátorai - mondják szakértők. Ha feláll az új közgyűjtemény, a Nemzeti Múzeum állandó kiállításában egyetlen eredeti tárgy sem marad a magyar történelem legjelentősebb arisztokrata famíliájának hagyatékából. Ráadásul - mint az MTA Művészettörténeti Bizottságának nyílt leveléből kiderül - a Fertődön összegyűjtendő művek nem tartoztak a kastély berendezéséhez, és nem kapcsolódnak az építtető, Fényes Miklós személyéhez sem. Mások úgy érvelnek, hogy ezek a tárgyak részben a hiányzó magyar királyi kincstárat helyettesítve kerültek a legnagyobb közgyűjteményekbe. Maga a hercegi család is így gondolhatta, hiszen maguk helyezték el őket az Iparművészeti Múzeumban.

Turisztikai szempontból is tévedés egy állandó kiállítás létrehozása a kincsekből, sokkal több látogatót vonzanak a néhány évente megújuló tematikus időszaki tárlatok - mint azt Takács is ajánlotta. Gyakran elhangzó érv, hogy a közgyűjtemények raktáraiból kiszabadítják a műkincseket. Az Iparművészetiben valóban nem szerepeltek állandó kiállításon a tárgyak, de ez a probléma a múzeum évek óta halogatott fejlesztésével megoldható, és a műtárgyak egy része amúgy sem állítható ki folyamatosan.

Még nagyobb felháborodás övezte, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött több ezer darabos Esterházy-kottatárat a Haydn-központban helyeznék el. A könyvtár zeneműtárának vezetője, Mikusi Balázs - nem mellesleg kiemelkedő Haydn-kutató - szerint semmi nem indokolja, hogy a náluk őrzött kollekció is Fertődre kerüljön. Haydn kéziratait állományvédelmi okokból korlátozott ideig lehet kiállítani, a kastély turisztikai vonzerejét pedig nem növelné a sok ezer nyomtatott operapartitúra költöztetése sem. Viszont kutathatóságuk olyan mértékben sérülhet, hogy nagy valószínűséggel még a szakemberek sem fognak velük többé törődni. Az MTA Zenetudományi Bizottságának nem nyilvános állásfoglalása szerint ennek az anyagnak "mind állományvédelmi, mind kutatási szempontból legjobb helye a nemzeti könyvtárban van" - közölte lapunkkal Komlós Katalin, a testület elnöke. Malina János zenetörténész, a Haydn Társaság elnöke szerint ezt az anyagot 90 százalékban budapesti és külföldi kutatók tanulmányozzák, akik számára felesleges kényelmetlenséget jelent, ha Fertődre kell utazniuk egy kérdéses hang miatt. Az OSZK korábbi vezetése azt ajánlotta, hozzanak létre egy nagyszabású digitalizációs projektet, ahol online gyűjtenék össze az idehaza és a környező országokban lévő Esterházy-dokumentumokat, -műtárgyakat. Ennek valóban volna tudományos haszna.

Hogy kik lesznek a Haydn-központ alkalmazottai, még nem tudjuk, de a téma nemzetközileg is ismert szakértői, Somfai László akadémikus, Komlós Katalin professzor, Malina János vagy Mikusi Balázs nincsenek köztük. (Utóbbit állítólag megkörnyékezték - hiába.)

Felmerült az Országos Levéltárban lévő családi levéltár leköltöztetése is. A hercegi ág levéltára soha nem volt Fertődön - mondja kérdésünkre Rácz György, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese. A család öt ága már a 17. században saját levéltárat alapított, melyeket mindig külön kezeltek. Kérdésünkre L. Simon mind a levéltár, mind nemzeti könyvtár gyűjteményének szállítása kapcsán további tárgyalásokat helyezett kilátásba, amit a közgyűjtemények reménykeltőnek értékelnek.

"Egyértelművé szeretnénk tenni, hogy bár az ausztriai Kismarton életében is jelen volt Haydn, az igazi Haydnstadt: Fertőd" - fogalmazott L. Simon. A Haydn-központ szakértők számára nehezen indokolható koncepciójának motivációja talán ebben a mondatban sejlik fel leginkább. Ami Fischer Ádám karmester szerint "nem más, mint a politikusok - rendszerektől és pártállástól független - frusztrációja, hogy a valóban Fertődhöz köthető Haydn kultusza mégis Kismartonban virágzik". Az osztrák és magyar fél között negyedszázada közvetítő karmester 1987-es megalakulása óta művészeti vezetője az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarnak. "A közönség és a muzsikusok nem a leégett fertődi operaház hűlt helyére kíváncsiak, hanem a páratlan akusztikájú, Haydn igényei szerint épült kismartoni koncertterembe mennek" - mondja a komponista egyik legelismertebb interpretátora. "Az ausztriai Esterházyak évtizedek óta szorgalmazzák az együttműködést, amit a magyarok lényegében elutasítanak. Tudják, hogy egy közös fesztivál súlypontja az osztrák oldalon lenne, ám ezzel valószínűleg sokkal többet - például a valódi nemzetközi zenei vérkeringésbe való bekapcsolódást - nyernénk, mint azzal, hogy az osztrákokkal szemben igyekszünk felépíteni a mi Haydnünket" - fogalmaz Fischer.

Ingóságok tekintetében

2012 márciusában a budai Vár újjáépítéséért felelős kormánybiztos, a tavaly októberben elhunyt Zumbok Ferenc feladatul kapta, hogy segítse a kastély rekonstrukcióját. A felújítást 2003-ban megindító és 2012-ig az épületegyüttes vagyonkezelését végző Műemlékek Nemzeti Gondnokságát igazgató Varga Kálmán nem lefokozásként élte meg a kormánybiztos érkezését, és abban reménykedett, hogy Orbán Viktor atyai jó barátja hasznára lesz a projektnek. ' készítette Zumbok számára a tanulmányt a hazai Esterházy-örökség egyesítéséről, de "ez nem arról szólt, ami az utóbbi hónapokban tapasztalható, hanem a közgyűjtemények összefogásán alapult volna" - mondja Varga. 2009-ben Fényes Miklós életéről készítettek kiállítást, 2013-ban a Nemzeti Múzeumban őrzött numizmatikai anyagot, 2014-ben a Nemes Testőrség történetét mutatták volna be.

Zumbok azonban nagy durranást akart, és a kulturális tárca a segítségére sietett. L. Simon László államtitkár 2012 novemberében írt - és lapunk birtokába került - levelében arról érdeklődött számos közgyűjteménynél, hogy vannak-e náluk "bizonyíthatóan vagy gyaníthatóan a fertődi Esterházy-kastélyból származó javak", mert a "kulturális tárcának kimutatást kell készíteni a magyar múzeumokban fellelhető, egykor a kastély berendezési tárgyait képező ingóságok tekintetében". A kastély háború előtti berendezési tárgyai közül viszont kevés van magyar közgyűjteményben, köszönhetően a németek, az oroszok, illetve a helyi lakosság fosztogatásának. Nem véletlen, hogy a díszterem egykori bútorai nemrég egy német árverésen tűntek fel, az ausztriai Esterházyak pedig Oroszországtól kapták vissza tavaly - 15 éves tárgyalások után - a hercegi család könyvtárának 977 kötetét. Ami a háború után fellelhető volt idehaza, azt a kastélyban 1959-ben nyílt múzeumban helyezték el. Így tehát a közgyűjtemények nemleges választ adtak. Zumbok és L. Simon nem adta fel, valószínűleg ekkor fogant meg a gondolat: ha az eredeti berendezést nem lehet megszerezni, akkor vigyenek oda minden, a családhoz köthető műtárgyat. Az államtitkár 2013 februárjában újabb levelet írt, amelyben már nem a Fertődről elvitt gyertyatartókat reklamálta, hanem "valamennyi, az Esterházy-hagyatékhoz kapcsolódó művelődéstörténeti anyag" listáját kérte néhány héten belül. A közgyűjtemények azonban nem tudnak ilyeneket ripsz-ropsz előállítani. Az OSZK esetében, ha a család egészére vonatkoztatják a kérdést, több mint 10 ezer folyóméternyi anyag áttekintésére lenne szükség. A válogatás kizárólag példányonként végezhető el, a munka többéves, külön finanszírozást igénylő projekt keretében valósítható meg - hangzott a válasz. A többi közgyűjtemény is "akadékoskodott".

Közben közeledett egy veszedelmes határidő, a Fertődre kihelyezett kormányülés időpontja, amikor villantani kellett valamit Orbán Viktor előtt. Így az új kulturális államtitkár, Halász János május 14-ére berendelte az érintett közgyűjtemények vezetőit, és utasította őket az alkalomra szervezett kiállítás megvalósítására, visszautasítva a szállíthatóságra vonatkozó aggodalmakat - emlékszik vissza az egyik résztvevő. Más ezt úgy értékeli, hogy a tárca végre rájött, hogy a közgyűjteményekkel egyeztetve kell megoldania a kérdést. Annál jobban sajgott a pofon, hogy a fertődi kormányülésen Zumbok a vonakodó közgyűjteményekre panaszkodott Orbán Viktornak, aki erre ott helyben megrendelte a kulturális javak áthelyezésének korlátlan miniszteri jogáról szóló törvényt.

Takács Imre ezalatt "ellentámadást" szervezett, és arra készült, hogy nagyszabású időszaki kiállításon mutatja be az Esterházy Kincstárat a nagyközönségnek. Talán ezzel telt be a pohár: a december elejére tervezett kiállítást a minisztérium letiltotta, január 22-én pedig a kormány a nagy közgyűjtemények számára leghátrányosabb megoldást választotta: úgy hozta létre az Eszterháza Központot, hogy az új közgyűjteményként vegye át fizikailag is a hercegi ág teljes magyarországi műtárgyörökségét.

Esterházy kultúrkombinát

Eddig több mint 4,5 milliárd forintot, zömében uniós támogatást fordított az állam a kastély 2003-ban indult és 2009-ben lendületet kapott rekonstrukciójára. (Lásd építészeti cikkünket: "Kellemetlen látványt nyújtottak", Magyar Narancs, 2012. augusztus 23.) Varga Kálmán a felújítással együtt igyekezett élettel megtölteni a kastélyt, a hercegi gyermekek számára készült oktató gazdaság, az egykori csokoládémanufaktúra felélesztését tervezte, eredeti berendezési tárgyakat kutatott fel. A koncertélet 1998-ban a Magyar Haydn Társaság rendezésében indult. A hamar nemzetközi rangra szert tevő "Haydn Eszterházán" fesztivált már 2009-ben ellehetetlenítették - emlékezik vissza Malina János. A lendület néhány éve megtört, leállt a tervezett rózsakerti beruházás, nem működik a gyermekmúzeumi szárny - mondja Varga. A számok őt igazolják. A kastélyra 2010-ben 69 ezren, tavaly már csak 59 ezren voltak kíváncsiak. A 350 millió forintból - abban az évben a Budapesti Tavaszi Fesztivál büdzséje 400 millió volt - megrendezett Esterházy Vigasságok koncertsorozat kínos kudarccal zárult, lasszóval kellett közönséget fogni, bár a hivatalos adatok szerint 8815 jegyet eladtak, ami fejenként így is csaknem 40 ezer forintos állami támogatást jelent. Idén ismét hatalmas összeget, 250 millió forintot költenek koncertekre és egyéb kulturális programokra.

A kastélyhoz tartozó 250 hektárhoz pedig további állami földeket akar csapni L. Simon, aki ezenfelül kertészetet és lovardát is tervez. A legyőzendő vetélytárs a határ túloldalán lévő, alapítványokba szervezett Esterházy-birtok lenne. Csakhogy a 2012-ben 42,6 millió eurós (12,3 milliárd forintos) árbevétel mellett 7,6 millió eurós eredményt realizált, 28 ezer hektáros gazdasághoz nehezen hasonlítható Fertőd. Az ausztriai Esterházyak a jelentős jövedelmekből fedezik a kismartoni kastély, Fraknó, a lakompaki kastély, valamint az opera-előadások helyszínéül szolgáló szentmargitbányai kőfejtő állagmegóvását és működését. Mindezek 2012-ben 250 ezer látogatót hoztak. Pedig kevesebbet - általában évi egymillió eurót - költenek kulturális programokra összesen, mint mi csupán a koncertekre. A híres kismartoni Haydn Festspielét, a szentmargitbányai szabadtéri opera-előadásokat külső cégek szervezik.

Viszont a kismartoni kastély és környezetének felújítása 10 millió euróba került 2004- 2012 között. A Lajtán túl a lassú építkezés a jellemző: az állandó kiállítások mellett szinte minden évben előrukkolnak egy-egy nagyszabású, több évig álló időszaki tárlattal. Ezek az ötfős állandó tudományos stáb munkájára épülnek, amely folyamatosan dolgozza fel a had-, gazdaság-, művészet- és zenetörténeti anyagot. Ottrubay István, az osztrák alapítványok elnöke nyitott az együttműködésre, üdvözli a fejlesztéseket. Ugyanakkor megjegyzi: álláspontjuk szerint Budapesten is biztosítani kell az Esterházy-gyűjtemény reprezentatív bemutatását. L. Simon és Ottrubay egyelőre még nem találkoztak.

Eltolták

Az Esterházy-kincstár őrzésére 1652 óta a Fraknóban megépített trezor szolgált, ám az első világháború szétszakította az uradalmat és a hagyatékot. A nyugati területek elcsatolása miatt 1918-ban Esterházy Miklós herceg (1869-1920) Budapestre szállíttatta a kincstár legfontosabb darabjait, ötvösmunkákat, ruhákat, az éremgyűjteményt, a kotta- és levéltárat. Fraknóban maradt az ezüstbútor-gyűjtemény, az ősgaléria és a család dicső katonai múltját idéző fegyvertár. A Tanácsköztársaság idején az Esterházy-kincstárat is lefoglalták és az Iparművészeti Múzeumba szállították. Esterházy Miklós a rendelet hatályon kívül helyezése után sem vitte el kincseit, hanem 1920-ban letéti szerződést írt alá, melyet halála után fia, Esterházy Pál herceg (1901-1989) is megújított. Budapest ostroma idején a herceg úgy gondolta, hogy Tárnok utcai palotájában nagyobb biztonságban lesznek a tárgyak, ezért 1944. november 29. és december 4. között kézikocsikkal tolták át a műtárgyakat rejtő ládákat a budai Várba. Ám míg az Iparművészi Múzeum szerencsésen átvészelte az ostromot, a palotát elpusztította egy bombatalálat. A kincseket 1948-49 fordulóján tárták fel a romok alól. A károk hatalmasak voltak, de a szinte elpusztult tárgyak egy részét évtizedes munkával újjáteremtették az Iparművészeti Múzeumban.

Mind Ottrubay, mind L. Simon elismerte: vannak nyitott tulajdonjogi kérdések. Az Iparművészeti Múzeumtól azt a választ kaptuk, hogy a kincsek a hitbizományok megszüntetéséről szóló 1949. évi VII. törvény értelmében állami tulajdonba kerültek - ha így van, az állami tulajdon jogszerű. Ottrubay István válaszából az derül ki, hogy ők a letéti szerződést tekintik érvényesnek, tehát igényt tartanak a tulajdonjogra. A kincstárat - Sümegi György tanulmánya szerint - a bíróság kobozta el Esterházy Páltól, amikor az 1949. februári Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 évre ítélték. A koncepciós perben hozott ítélet azonban jogszerűtlen, nem alapozza meg az állami tulajdont.

Neked ajánljuk