„Mi is emberek vagyunk” – Aktivista nőnap hajléktalanoknak

Riport

Helyzetük többszörösen nehezebb férfi sorstársaikénál, a társadalom megvetése is nagyobb irántuk. Pedig ugyanúgy vágynak figyelmességre, törődésre, mint bárki más. Ha néhány órára is, de szombaton megkapták.

Nőnapi programot szervezett A Város Mindenkié (AVM) női csoportja, a Hajléktalan Nők Egymásért Mozgalom (HaNEM) szombat délután Budapesten, a Dankó utcában. A Wesley János Lelkészképző Főiskola nagyterme március 8-án hajléktalan nők és „szövetségeseik” szolid mulatozásának helyszíne lett: volt versmondás, vetélkedő, zene, egy kis harapnivaló, és némi meglepetés.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A rendszerváltáskor a nők aránya az otthontalan emberek között 10 százalék volt, míg napjainkra ez a szám 25-30 százalékra emelkedett, miközben kizárólag nők számára elérhető éjjeli menedékhely Budapesten összesen kettő van – és az országban máshol sem jobb a helyzet –, márpedig nők és férfiak együtt nem aludhatnak egyik ilyen helyen sem. Az otthon nélküli nők többsége így közterületen él. Legtöbbjük különféle családi problémák – állami gondozás után, válás vagy családon belüli erőszak – miatt került az utcára, de a nők nagy része ennek ellenére is élettársi kapcsolatban él; viszont 77 százalékuknak nincs szakmája. Fontos adatokra rávilágító totó, témába vágó mutogatós activity, zene, na meg az elengedhetetlen információs segítség várta az érintetteket nőnap alkalmából a HaNEM szervezésében.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A szervezők arra törekedtek, hogy a résztvevők legalább rövid időre feledkezzenek meg gondjaikról. Az esemény egyben figyelemfelhívó gesztus is volt, hiszen ezúttal (is) több otthontalant ismertettek meg az AVM tevékenységével. A szervezet női csoportja a hajléktalan nők érdekvédelmére alakult; és azért is hiánypótló a tevékenysége, mert nincs kifejezetten a hajléktalan nők problémáival foglalkozó szociális vagy pszichés segítséget nyújtó intézmény. A HaNEM célja „az otthontalan nők személyes megerősítése, érdekeik képviselete és az őket ért problémák megoldása”, mindezt olyan módon, hogy az érintetteket személyes részvételre ösztönzik. A csoport megpróbál minél több otthon nélküli nőt elérni, akiknek képzéseket szerveznek, valamint felhívják a nyilvánosság figyelmét a hajléktalan nők speciális helyzetére.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A nők a hajléktalanságban is ki vannak téve az erőszak különböző formáinak: napi szinten éri őket szexuális zaklatás, élelemért vagy védelemért kényszerítik őket szexuális kapcsolat létesítésére. De nagyon sok nőt használnak ki gazdasági értelemben is – elveszik a pénzüket, vagy a társuk eleve nem engedi, hogy saját pénzük legyen, esetleg még dolgozni sem hagyják őket –, ráadásul a hajléktalan nők iránt a többségi társadalom részéről is nagyobb a megvetés, mint férfi sorstársaik iránt. Az otthontalan nőknek gyakorlatilag nincs esélyük gyereket nevelni, így fokozott a rájuk nehezedő lelki teher a gyermekeik, családjuk elvesztése miatt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mindezt tudva egyszerre volt furcsa és felemelő látni azt a már-már gyermeki jókedvet, ami a nőnapi játékot uralta; azt, ahogyan középkorú nők activityznek, közösen töltik ki a róluk szóló totót, vagy épp jóízűen eszik a szendvicseket, isszák a málna- vagy narancsízű szörpöt, miközben a jelen lévő néhány férfi egy-egy szál virággal lepte meg a résztvevőket. Ha csak egy délutánra is, de az aktivista nőnapon részt vevő hajléktalan nők igazi figyelmet kaptak, néhány órára ők voltak a legfontosabbak, félelem nélküli kikapcsolódásban lehetett részük.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.