Hogy kever a Mol? – Üzemanyagok bioadalékai

Az üzemanyagokba 2012-ben be nem kevert bioetanol-mennyiség miatt a Molt 4,6 milliárd forintra kellett volna bírságolni - állítja a Magyar Bioetanol Szövetség, amely szerint a Mol törvényt sért azzal, hogy nem forgalmazza a bioetanollal kevert üzemanyagot. Az olajipari cég cáfolja a vádakat, és az adóhatóság, valamint a szakminisztérium sem tud ilyesmiről.

Az EU 2009-ben fogadta el a megújuló energiákról szóló irányelveket, a tagállamok pedig Nemzeti cselekvési tervben rögzítették, hogy 2020-ig mekkora arányban csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és mennyivel növelik a felhasznált megújuló energia arányát. Magyarország 20-20 százalékot vállalt. A teljesítésről évente jelentenek az Európai Bizottságnak.

Mennyi az annyi?

A megújuló energiaféleségek közé tartoznak az üzemanyagba kevert növényi alapú anyagok is: a benzinhez bioetanolt, a dízelhez biodízelt adnak. (Az anyagokról lásd Biohatározó c. keretes írásunkat.) A biokomponensek bekeverésének mennyiségét a 2010-es magyar bioüzemanyag-törvény írja elő három évre előre, és minden, Magyarországon forgalmazott üzemanyagra vonatkozik: 2014. januárig a benzinben 3,1, a dízelben 4,1 százalékos bekeverést írt elő, 2014. januártól 2016. januárig pedig mindkettőnél 4,9 energiaszázalékos bekeverésre kötelezi a hazai forgalmazókat. Ez 7 százalékos térfogatrésznek felel meg, vagyis az üzemanyag ekkora része bioetanolt, illetve biodízelt kell, hogy tartalmazzon. A bioetanollal kevert benzint az E10-es minősítés szerint lehetne forgalomba hozni, a kutakon azonban - a Lukoilt kivéve - hiába keressük, nem látható E10-es megjelölésű üzemanyag, legfeljebb a 2009 óta használt E85-ös (amiben 15 százalék a benzin aránya), többnyire az Agip kútjain. "Lehetne olyan 95-ösként értékesíteni, amelyen az a megjegyzés látható, hogy 10 százalék etanolt tartalmaz, de ilyennel sem találkozunk a töltőállomásokon. Azaz a forgalmazása gyakorlatilag nem létezik" - közölte a Naranccsal Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elnöke.

Tank You

Fotó: Narancs

Ha azonban nincs E10-forgalmazás, hogyan tartható a megújuló energiák használatára tett vállalás, és hogyan lesz betartva a bekeverésre vonatkozó törvény? - teszi fel a kérdést az MBSZ. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Wilde György a totalcar.hu megkeresésére elismerte, hogy a Mol Zrt. az E10 bevezetése előtt áll. "A Mol folyamatosan vizsgálja, hogy az érvényes üzemanyag-minőségi előírások keretein belül hogyan tudja a leggazdaságosabban teljesíteni az előírásokat. Ettől függ a benzin etanoltartalma is."

A forgalmazóknak éves jelentési kötelezettségük van, leghamarabb tehát jövőre derül ki, hogy idén az előírt mennyiséget adalékolták-e; és ha annál kevesebbet, azt a NAV-nak büntetnie kell. A törvény szerint a kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma, illetve figyelembe veszik a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség, valamint a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmát is. A Magyar Bioetanol Szövetség a rendelkezésre álló forgalmazási adatok alapján 4,6 milliárd forintra becsülte azt a bírságot, amivel szerintük a Molt sújtani kellett volna az el nem adott bioetanol miatt. Az MBSZ a Nemzeti cselekvési terv végrehajtásáról szóló és Brüsszelbe küldött jelentés alapján végezte a számítást a tavalyi benzineladásra.

Külön?

A hivatkozott 343/2010-es, a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet 4. melléklete a bekevert mennyiségek igazolását szabályozza. A Mol azonban az adóhatóságnak nem bontotta ketté bioetanolra és biodízelre a bekevert mennyiségeket, hanem egybe számította - így viszont nem látszik, külön-külön is teljesül-e a törvény szerint kötelező bekeverési arány.

A NAV-nak hét kérdést tettünk fel a Mol bioüzemanyag-bekeverési gyakorlatáról, annak ellenőrzéséről és az esetleges szankcióról. Kettőre érkezett válasz, öt kérdésre adótitokra hivatkozva nem feleltek. "Konkrét gazdálkodó tekintetében arra vonatkozóan, hogy a konkrét gazdálkodó bekeverési gyakorlatára irányult vagy folyamatban van-e vizsgálat, nem áll módomban tájékoztatást adni" - ez volt az első konkrét válasz. A másodikban európai uniós irányelvekre hivatkozva a NAV úgy foglalt állást, hogy - bár az idézett hazai törvény elkülönített jelentésadási kötelezettségről szól - egybe kell számítani a bekevert bioetanol és biodízel mennyiségeket. A NAV tanáccsal is ellátta a Narancsot, hogy ti. a cikk megjelenése előtt keressük meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot mint jogalkotót.

A Mol a Naranccsal azt közölte, hogy maximálisan betartja a vonatkozó előírásokat, a szükséges biokomponens-mennyiséget eddig is és a jövőben is belekeveri az üzemanyagba - hogy melyikből mennyit, azt nem tudhattuk meg. "A pontos mennyiség üzleti titok, annyit azonban elárulhatunk, hogy a Mol-csoport évről évre folyamatosan növekvő bekeverési arányok mellett 300-400 kilotonna bioüzemanyagot kever be." A társaság nem érti, hogy a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke miért vádolja jogszabálysértéssel: "A Mol betartja az előírásokat, Héjj Demeter sajtóban megjelent állításai minden alapot nélkülöznek, ezért a Mol megfontolja a jogi lépések lehetőségét."

Egybe?

Az egybeszámítás mellett érvelve - a NAV-val összhangban - a Mol is az Európai Unió irányelvére hivatkozik, amely nem tartalmaz külön kötelezettséget a benzinre és a gázolajra. "Ennek megfelelően, bár tény, hogy a kötelezettség mértékét meghatározó hazai jogszabály az üzemanyag-forgalmazók által éves szinten kötelezően forgalomba hozandó bioüzemanyag-mennyiséget a benzin és a gázolaj mennyiségére vetítve határozza meg, ez azonban nem azt jelentette, hogy a benzinbe 3,1 energiaszázaléknak, a gázolajba 4,4 energiaszázaléknak megfelelő bioetanolt és biodízelt kellett volna bekeverni." A Mol szerint a bioüzemanyagok összesített, átlagos aránya elérte az előírt szintet.

A társaság emlékeztetett: az adatok értelmezésénél figyelembe kell azt is venni, hogy a hulladék sütőolajból gyártott, környezetvédelmi szempontból sokkal előnyösebb biodízel, melynek egyébként a Mol kiemelt szerepet szán, kétszeresen számolható el. Az E10-es nem forgalmazásáról pedig megjegyezték: "Nem helytálló az az állítás, hogy a hatályos jogszabályok szerint kötelező lenne E10-es üzemanyagot árulni a töltőállomásokon, ilyen követelmény még közvetve sem következik a rendelkezésekből."

Az olajipari társaság érvelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériuméval (NFM) cseng egybe, amely lapunk érdeklődésére így reagált: "A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mint ellenőrző és nyilvántartó szerv a bioüzemanyag-bekeverés kötelezettségének elmulasztását megállapította volna, emiatt bírságot szabott volna ki." Hozzátették: a kötelezettség teljesítésére az E10-en kívül számos egyéb technológia is rendelkezésre áll, így többek között az E85, B100, a biogáz- vagy az elektromos hajtás. "A hatályos jogszabályi környezet tág teret ad a forgalmazóknak a bekeverési kötelezettség teljesítésére, az általuk alkalmazni kívánt technológia típusára. A számításnál a hulladékból származó biokomponens értéke kétszeresen vehető figyelembe." A minisztérium megnyugtatott: a kormány folyamatosan felügyeli a célok teljesülésének alakulását, és ennek alapján kijelenthető: a rendelkezésre álló eszközök és technológiák felhasználásával biztosítható a 2020-ra vállalt célok elérése.

Ettől függetlenül arról értesültünk, hogy az NFM által összehívott éves társadalmi egyeztetésen szó lesz a szabályozás megváltoztatásáról, ami egyértelműen a Mol egybeszámításos gyakorlatának kedvezhet.

Biohatározó

A bioetanolt biológiailag megújuló energiaforrásokból, magas cukortartalmú vagy cukorrá alakítható anyagokat, illetve keményítőt tartalmazó növényekből, Magyarországon legfőképpen kukoricából nyerik. Forgalomban van 100 százalékos bioetanol is, például Brazíliában, Európában azonban az Otto-motorokhoz adalék anyagként keverik. Magyarországon forgalmazható üzemanyag az E85 (85 százalék bioetanol), illetve a 95, 98 oktánszámú motorbenzinekbe 10 százalékig keverhető bioetanol. A biodízel növényi olajokból vagy állati zsírokból előállított bioüzemanyag dízelmotorok számára. Keverve és önmagában is használható hajtóanyag helyettesítéseként.

Mindkét bioüzemanyag előnye a kőolajjal szemben, hogy gyors biológiai folyamatok eredményeként előállíthatók a környezet károsítása nélkül, és szinte kifogyhatatlan tartalékok állnak rendelkezésre. A bioetanol hátránya, hogy harminc százalékkal kisebb a fűtőértéke, mint a benzinnek, ezért azonos teljesítmény eléréséhez több kell belőle; minél nagyobb arányban keverik a benzinbe, annál nagyobb lesz a fogyasztás. Télen indítási nehézségek támadhatnak, az alkoholtartalom pedig károsíthatja az öregebb motorok tömítéseit, és gyorsítja bizonyos fémek korrózióját. A biodízel hátránya, hogy növényi olajszármazék lévén avasodhat, és erre a modern magasnyomású dízelbefecskendező rendszerek érzékenyek.

 

Biofoci

Hogy a Mol előnyben részesíti a bekeverés során a biodízelt a bioetanollal szemben, az tudatos üzletpolitika. Bár Magyarországon két nagy bioetanolgyár is működik, a Brüsszelbe küldött magyar jelentés szerint a 2012-ben felhasznált 46 ktoe értékű bioetanol teljes mennyiségét külföldről vásárolta a Mol (ktoe = kőolaj-egyenérték, azon energia mértékegysége, amely az adott mennyiségű energia előállításához elégetendő nyersolaj tömegét adja meg; 1 tonna bioetanol = 0,64 ktoe). A 113 ktoe felhasznált biodízelegységből viszont csupán 13 származott importból, a többit feltehetően saját érdekeltségeitől szerezte be a Mol, vagyis a profit házon belül realizálódhat.

A Mol kérdésünkre nem közölte, mely forrásokból szerzi be a bioetanolt és a biodízelt. Azért van fogódzó: a Mol 2008-ban a Rossi Beteiligungs GmbH-val közös vállalkozásban 120 ezer tonnás kapacitású biodízelüzemet épített Komáromban, ahol nyers növényi olajból és használt sütőolajból állítanak elő üzemanyagot. A Rossi Biofuel Bioüzemanyag Gyártó Zrt.-ben a többségi, 75 százalékos részesedés a grazi futballcsapat egykori kapusa, Rudi Roth érdekeltségében volt. ' 2010-ben vált meg a cégtől, amikor már egymilliárd forint fölé emelkedett az éves nyereség. Helyébe a pozsonyi Envien A. S. került. Bár a Mol 2006-ban pályáztatással választotta ki komáromi osztrák partnerét, az ügylet külföldi szereplői kapcsolatban álltak a Mol vezetésével - tárta fel az index.hu. Rothék már 2004 óta kvázi Mol-vállalatként működtek Ausztriában, miután a Mol Roth révén a Rossi Privatstiftungban többségi részesedést szerzett. A szlovák Envien vezetői között volt a Mol érdekeltségében lévő Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár, aki 2011-ben bekerült a Mol igazgatóságába. Világi futballmecénás is, idén márciusban mint a Slovnaft vezérigazgatója megvásárolta az FK DAC 1904 Dunaszerdahely többségi tulajdonát az iráni Khashayar Mohsenivtől. A dunaszerdahelyi kötődésű Világi régi álmának megvalósulásaként jellemezte a vásárlást, és egy 12-15 ezer fős stadion építését tervezi.

Hogy kinek tejel valójában a komáromi biodízelgyártó cég, az a hazai cégadatokból nem követhető. A Rossi Biofuel se tudott ugyanis ellenállni egy adóparadicsomból jelentkező kérőnek. A szlovák Envien 2012. decemberben eladta a Biofuelt, azóta egy máltai offshore cég a többségi tulajdonosa, amely a szlovák tagokból álló menedzsmentet megtartotta. Rossz üzlet biztosan nem köttetett, hiszen 2012-ben nettó 52 milliárd forint árbevételt és 2,5 milliárd forint adózott eredményt értek el biodízel előállításából.