10. Aranyember Fesztivál

  • 2012. április 18.

Snoblesse

25 év undergroundja – ismét beköszöntenek a kilencvenes évek.


Első körben 9 évet élt, 1987–1995 között fogadta a pályakezdő és pályafolytató zenekarokat a névadó Goldmann Menzán az Aranyember Fesztivál. A szép emlékű rendezvény olyan zenekaroknak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, mint a Quimby, a Kispál és a Borz vagy a Pál utcai Fiúk. A  9. és 10. fesztivál között a szokásos egy év helyett 17 év telt el, de nézzük a a dolgok jó oldalát: így legalább kiderült, melyek az igazán időtálló produkciók. És azok közül, akik kiállták a 17 éves próbát, sokan ott is lesznek az újra jelentkező 10. Aranyember Fesztiválon. Fellép többek között a Quimby, az Üllői úti fuck, Czutor Zoltán és a Belmondo, Nagy Kriszta Tereskova, a Ladánybene 27, a Kampec Dolores, a Tudósok és Müller Péter Sziámi.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.