Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Hoppá! Koncertszínház a Budapest Bárral

  • 2012. április 18.

Snoblesse

Támadnak a hatvanas évek, nyílik a Pokolbár. Koncertszínház a Budapest Bárral.


Fotó: Rákossy Péter

Szeretné Kiss Tibit kolbászsütőként, Ferenczi Györgyöt vendéglőtulajdonosként, Lovasi Andrást pedig messziről érkezett vidéki vendégként viszontlátni? És szeretné a Budapest Bár Hoppá! című lemezének anyagát koncertszínházi viszonyok közt viszonthallani? Olyan feldolgozásokat, mint Szűcs Krisztiántól a Lövölde tér, Kollár-Klemencz Lászlótól a Ha én gazdag lennék, Rutkai Boritól a Kék vonat vagy Behumi Dóritól a Például te, te, te? A Budapest Bár Hoppá! című lemeze színpadon is életre kel egy hatvanas évekbeli fiktív budapesti tér díszletei között a MOM Kulturális Központban.

Előző cikk a rovatban Próféták – Slawomir Mrożek nyomdokaiban Próféták – Slawomir Mrożek nyomdokaiban
Következő cikk a rovatban 10. Aranyember Fesztivál 10. Aranyember Fesztivál

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Narancsblog

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Kritika

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

Kritika

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

Kritika

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Kritika

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.