1914

  • 2015. április 14.

Snoblesse

Karl Kraus meets Jaroslav Hašek – Robert Wilson rendezése a Vígben.
false

Az előadás Karl Kraus Az emberiség végnapjai és Jaroslav Hašek Švejk című műveinek közös adaptációja. Míg a Švejk szerzőjét nem kell bemutatni, Karl Kraus a kevéssé ismert klasszikusok közé tartozik, pedig a szigorú és biztos értékítéletű bécsi közíró, a Fackel című folyóirat kiadója és egyedüli szerzője még napjaink legdivatosabb amerikai regényíróját, Jonathan Franzent (interjúnk vele itt) is megihlette – olyannyira, hogy Franzen maga fordította és helyezte kontextusba Kraus esszéit a The Kraus Project című könyv kedvéért. És akkor még nem is beszéltünk Krausról, a drámaíróról, idézzük is gyorsan a Nyugat szakvéleményét: „Saját kiadásában látott napvilágot, 1921-ben, Az emberiség utolsó napjai című gigantikus, megdöbbentő műve, nyolcszáz lapon, ötfölvonásos tragédia elő- és utójátékkal, amelynek előszavában ezt írja Karl Kraus: A dráma előadása, melynek terjedelme földi időmérték szerint körülbelül tíz estét tenne ki, marsbeli színházba van szánva. Die letzten Tage der Menschheit a világháborúról szól. Lángeszű pamflét. Szörnyű pamflét. Hatása sokszorta nagyobb, mint az, amit Barbusse Tüze, vagy Remarque Nyugaton a helyzet változatlana gyakorol.”

Hát, így állunk Krausszal, de a Vígszínház produkciójának van még egy húzóneve is a rendező, Robert Wilson személyében. Róla is egy híres amerikai, jelesül Susan Sontag mondta meg a tutit, amikor az egekbe dicsérte a rendezőt. A Wilson által rendezett többnyelvű előadásban Eszenyi Enikő mellett szlovák és cseh színészek szerepelnek.

Előadások: április 23., 24., 25., 19.00 óra

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.