A varázsceruza segítségével - Katarzyna Sitko igazgató, Lengyel Intézet

  • rés a présen
  • 2015. április 10.

Snoblesse

Itt a budapesti tavasz, itt a XXI. Lengyel Filmtavasz.

rés a présen: Egy 75 éves intézetet vezetsz.

Katarzyna Sitko: Nagy megtiszteltetés, hogy a lelkes elődök munkáját folytathatom. Másrészt viszont hatalmas inspiráció, hogy az elkövetkező projektekkel új fejezetet kezdhetek. A kortárs lengyel kultúra arculatának meghatározása, kitalálása Magyarországon izgalmas feladat. Munkatársaimmal együtt próbáljuk fogékonnyá tenni a lengyel kultúrára és nyelvre a magyarokat. Ez történt annak idején velem is. Megszerettem a magyar nyelvet, elvégeztem a magyar szakot. A nyelv, a másik kultúra iránti kíváncsiság máig elkísér.

rap: Mik lesznek még az idei szezon fontos projektjei?

KS: A Színház éve mindenképp, hiszen idén ünnepeljük a lengyel Nemzeti Színház s vele a nemzeti színjátszás létrejöttének 250. évfordulóját. Ennek kapcsán idézzük fel a nagy színházi legendák, Tadeusz Kantor és Stanisław Ignacy Witkiewicz, művésznevén Witkacy alakját. Áprilisban rendezzük szokásos tavaszi filmmustránkat, de a lengyel irodalom rajongói sem maradnak program nélkül, mert jön a könyvfesztivál és más irodalmi események. Tekintettel a nagy sikerre, folytatjuk a Történelemórák a szabadságról című vitaciklusunkat.

false

rap: Mik a XXI. Lengyel Filmtavasz fő programjai?

KS: A lengyel filmgyártás virágkorát éli, külföldi promóciója jó, sok film készül, és a filmfinanszírozás rendszerére sem lehet panasz. Az alkotók kihasználják a lehetőségeket, és ami még nagyon fontos, a lengyelek kíváncsiak a saját filmjeikre. A filmtavasz április 16-án indul, és hét új filmet mutatunk be, valamint levetítjük az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi sikerfilmjét, az Oscar-díjas Idát. Vendégül látunk lengyel alkotókat, köztük a Lengyelországban nézettségi rekordot döntő Istenek című film főszereplőjét, Tomasz Kotot. Másik vendégünk Jerzy Stuhr lesz, az itt is jól ismert Szexmisszió című film főhőse. Polgártárs című filmjével érkezik, amelynek rendezője és főszereplője is.

rap: A könyvfesztiválon mire számíthatunk?

KS: Jön egy igazi sztárszerző, Sylwia Chutnik, akinek a Női zsebatlasz című regénye tavasszal jelenik meg magyarul. Április 25-én 14.00 órakor Veiszer Alinda beszélget vele. Részünkről rendhagyó módon egy lengyelül író, Krakkóban élő fiatal ukrán szerzőnő, Żanna Słoniowska lesz az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja vendége ugyanezen a napon. De egész évben népszerűsítjük a lengyel irodalmat. Május végén a híres Turulpörkölt szerzője, Krzysztof Varga érkezik Budapestre legújabb, magyarokról szóló könyvével. A lengyel tényirodalom egy különleges csillaga, Lidia Ostałowska pedig júniusban a Margó Fesztiválon mutatkozik be, hamarosan magyarul is megjelenő Akvarellek című könyve kapcsán.

rap: Miért érdemes elmenni most Lengyelor­szágba?

KS: Nagy kulturális beruházások voltak jellemzők az elmúlt évtizedre, olyanok, mint például a Kopernikusz Tudományos Központ Varsóban, a Gdański Európai Szolidaritás Központ, a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeuma, és ott van a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának nemrég átadott új székhelye. Szeptemberben nyílt a Wrocławi Zenei Fórum, abban a városban, amely 2016 kulturális fővárosa lesz. Érdemes elmenni Európa legmodernebb és legnagyobb kortárs zsidó kultúrát bemutató, 1988 óta létező fesztiváljára Krakkóba vagy a Malta összművészeti fesztiválra Poznańba, amely ma már Kelet-Közép-Európa legnagyobb művészeti eseményei közé tartozik sokszínű színházi, zenei, táncművészeti és filmes programjaival. Igazi kuriózumnak ígérkezik ott idén Thomas Mann Varázshegyének operaadaptációja, melynek szerzője Paweł Mykietyn, az egyik legnagyobb élő lengyel zeneszerző.

rap: Melyik lengyel hős lennél szívesen?

KS: A Varázsceruza főhőse, a Se-Ma-For Stúdió híres lengyel rajzfilmjéből, amit talán a magyar nézők is ismernek. A varázsceruza segítségével valóra válthatjuk legrejtettebb álmainkat, segíthetünk másoknak, minden akadályt sikerül elhárítanunk.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.