Télanyóünnep és Vodkakatapult

  • 2013. december 16.

Snoblesse

Karácsonyi agydöngölő katarziskoncert Wattican–Tudósok felállással.
false

Hogy miként is születnek a Wattican Punk Ballet-dalok? Hát, leginkább családi körben, hiszen Gaya Arutyunyan, az örmény-orosz, de Magyarországon élő rockzenész öccsével, Karennel (vagyis a Wattican másik felével) írja a dalokat. Így valahogy: „Karennel lehetetlen nem írni zenét. Ha eljönnél egy próbára, három számot biztos írnál vele. Könnyű vele dolgoznom, mert ömlik belőle a zene. Egyébként meg mindketten írunk szöveget meg zenét is, illetve én dallamokat komponálok az ő zenei ötleteiből, de a zene testét ő alkotja meg. Előtte örményül meg oroszul énekeltünk. Most, hogy a koncertjeink nyolcvan százaléka Európában van, kénytelenek vagyunk angolul szöveget írni.” A teljes interjút itt található, a Wattican Punk Ballet pedig a Tudósok társaságában a Roham bárban található december 23-án, ahol nagyszabású, ördögűző örömünnepre lehet számítani.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.