A dzsessztől a szúfi zenéig - Tóth Ágnes fesztiválszervező

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 12.

Snoblesse

Török Zenei Fesztivál szeptember 12-én, 13-án és 16-án.

rés a présen: Milyen apropóból rendezitek a Török Zenei Fesztivált?

Tóth Ágnes: A Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ szeptemberben ünnepli egyéves fennállását, ennek megünneplésére szervezünk egy többnapos programsorozatot. Olyan szempontból hagyományteremtő ez az esemény, hogy terveink szerint minden évfordulónkkor egy-egy nagyobb fesztivállal fogunk majd készülni, és minden egyes ilyen fesztiválnak más és más lesz a központi témája. Ebben az évben a zenét választottuk.

false

rap: Milyen zenékre fókuszálva?

TÁ: Az a célunk, hogy a török zene minél szélesebb spektrumát mutassuk be. Így lesz klasszikus és népzene, valamint dzsessz és alternatív balkáni dallamok.

rap: Kik a kiemelt előadók?

TÁ: Négy nevet szeretnék megemlíteni, akik koncertet adnak: Başak Dilara Özdemir, az Isztambuli Állami Operaház zongoristája, aki Guessous Majda Mária Junior Prima díjas népdalénekessel lép színpadra, Ertan Şahin, a világhírű, balkáni zenét játszó Kolektif Istanbul zenekar szuzafonistája és a Cazova trio, akik a világ számos színpadán léptek már fel elragadó dzsesszzenéjükkel.

rap: Van személyes kedvenced közöttük?

TÁ: Nehéz egy kedvencet kiemelni, mindegyik zenész közel áll a szívemhez. Ha választani kell, akkor Dilara és Mesi koncertjét emelném ki, ugyanis maga a két zenész is mindketten elragadó személyiségek, az már csak ráadás, hogy egy eddig még soha nem hallott felállásban a török és magyar, illetve a népi és klasszikus zene különleges fúzióját fogják bemutatni.

rap: Mióta dolgozol az intézetnek, és hogyan kapcsolódsz a török kultúrához?

TÁ: 2012 novembere óta segítettem az intézet megnyitásának előkészületeit, hivatalosan pedig 2013 júniusa óta vagyok kulturális koordinátor az intézményben. Először 2005-ben jártam Törökországban, amikor is beleszerettem a török nyelvbe, az emberekbe, a városokba, az ételekbe és mindenbe, ami a török kultúrával kapcsolatos. Azóta rendszeresen visszajárok, megtanultam a nyelvet, és négy évvel ezelőtt Rüll Ildikó barátnőmmel önkéntes kezdeményezésként elindítottuk a Török kávéházi estek programsorozatot, mely egy havonta egy alkalommal megrendezett informális beszélgetés Törökországgal kapcsolatos témák szakértőivel, és mely mára az intézet hivatalos programjaként az egyik legtöbb embert ide vonzó esemény.

rap: Mi mással foglalkozik még az intézet?

TÁ: Számos programsorozatunk van, mint például a Török moziestek, ahol havonta vetítünk török filmeket, de szervezünk gasztrokurzusokat is, és ebben az évben részt vettünk olyan, nagy volumenű eseményeken, mint a 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a Múzeumok Éjszakája és a Mesterségek Ünnepe. Jövőre is hasonlóan színes programokkal készülünk, lesz színház, mozi, kiállítás, konferenciák és megannyi koncert. Ezek mellett pedig természetesen nagy hangsúlyt fektetünk a török nyelv oktatására is, jelenleg két anyanyelvi tanárunk tart órákat több mint 70 diáknak.

rap: A török kultúra mely időszakát és ágát kedveled a legjobban?

TÁ: Talán a zene az, ami a legjobban megfog, azon belül gyakorlatilag bármilyen stílus lehet, a dzsessztől a klasszikuson át a szúfi zenéig. Régóta szeretnék már megtanulni darbukán játszani, így én biztos ott leszek 13-án a darbuka workshopunkon.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.