A Graf Zeppelin Magyarországon

  • 2012. május 3.

Snoblesse

Budapestre érkezett a Zeppelin. Ennek idestova 80 éve. Rövidfilm mutatja be a nagy eseményt.


12 utasával (köztük Karinthy Frigyessel) a fedélzeten 1931. március 28-án este 11-kor indult Friedrichshafenből Magyarország felé. A leszállásra március 29-én, vasárnap reggel 8 órakor került sor Csepelen, a Weiss Manfréd Művek saját repülőterén. A hajótest után közvetlenül a nagy író ért földet, s nem is késlekedett részletesen megörökíteni az utazást: „Gukkerrel ülök az ablaknál. Parasztház udvarára irányítom. Szemét dörgölve jön ki egy legény, felnéz, meghökken, összecsapja a kezét, beszalad, kihívja az egész házat... A menyecske lepedővel integet...” Nemcsak Karinthy (Az Estben megjelent) tudósítása, hanem mozgókép is fennmaradt a nagy eseményről. A tízperces dokut az Örökmozgó vetíti.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.