A vágy villamosa

  • 2014. január 14.

Snoblesse

Stanley Kowalski, Blanche Dubois és a hónaljban nyirkos New Orleans-i esték eltáncolva.
false

 

Fotó: Lázár Noémi

A Streetcar Named Desire – ezt a nyolcvanas évek egyik, magnósok által hőn szeretett könnyűzenei rádióműsorában még úgy sikerült fordítani, hogy „Az utcai kocsi, amit vágynak hívnak”, de azóta megtanultuk, hogy a helyes fordítás annyit tesz: A vágy villamosa. Nincs is színházi szezon Tennessee Williams nélkül, most épp Az utcai kocsi… pardon,  A vágy villamosát játsszák rongyosra a fővárosi színpadokon, s ez alighanem így van jól. A Radnótiban Zsótér rendezte darabbá Blanche Dubois, Stella és Stanley Kowalski robbanékony drámáját, a MU Színházban pedig Kulcsár Noémi kortárs tánckoreográfiájára járják el a táncosok a végzetes New Orleans-i látogatást.

Villamosindulási időpontok: január 24. és 25., 20.00 óra.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.