magyarnarancs.hu: Sólem Aléchem Marienbad című művének színpadi adaptációjában lépett fel először a budapesti Zsidó Nyári Fesztiválon. Érzelmileg nagyobb az indíttatása, amikor a zsidó kultúrát képviselheti?
Maia Morgenstern: Gyakran kérdezik tőlem, mit jelent számomra a zsidó kultúra. Nehéz erre válaszolni, mert a zsidó kultúra az identitásom. Ebből vagyok, ebben élek, ezt hordozom magamban, mint valamiféle titkos kincset. Művészként az motivál, hogy másokkal is megosszam az örömet, a méltóságot, amit ennek a kultúrának a tolmácsolása jelent. Emlékezetes élmény fűz Aléchem levélregényének a budapesti előadásához. Egy másfajta zsidó létezést fedeztem fel benne, egy varsói zsidó család monarchiabeli mindennapjait. Nagyon jó energiák adódtak össze a magyar színészekkel és a nézőkkel is.
| ||
magyarnarancs.hu: Ezúttal a Budapest Klezmer Band kíséretében adja elő Bruno Cicchetti olasz költő Jávori Ferenc által megzenésített verseit Robert Capa életéről.
MM: Mindig nagy öröm számomra, amikor ehhez hasonló egyedi produkciókban, szólóesteken vehetek részt, vagy jiddisül énekelhetek, legyen szó zsinagógáról, koncertteremről, színpadról. A méltán világhírű Budapest Klezmer Band zenéje egyszerűen elvarázsol. Ha éppen energiavesztes állapotban, rossz hangulatban vagyok, klezmert hallgatok, és pillanatokon belül feltöltődöm. A klezmer zene a legjobb gyógyír szomorúság ellen.
magyarnarancs.hu: Számos magyar vonatkozása van a színészetének. A felkérések elvállalásánál mi motiválja leginkább: a feladat, a rendező személye, a partnerek?
MM: Igazán rendkívüli tehetségeket ismertem meg a magyar színházi és filmes alkotók között. Élvezetes volt Zsámbékon Gertrudist játszani az erdélyi Bocsárdi László rendezésében. A partnerem, Kulka János azon túl, hogy kiváló színész, csodálatos ember, az egyik legjobb barátom. Szász Jánost is fantasztikus művésznek tartom, a Witman fiúk az egyik legjelentősebb filmem. Mészáros Mártának pedig hálás lehetek azért, hogy nekem szánta a csodálatos Edit Stein szerepét A hetedik szobában.
magyarnarancs.hu: Mel Gibson A hetedik szoba láttán határozta el, hogy önre osztja Mária szerepét a Passióban. A film heves támadások kereszttüzébe került zsidó és keresztény szervezetek részéről egyaránt. Ön viszont minden fórumon kiállt mellette.
MM: Sajnálom azokat, akik nem értették meg a film valódi üzenetét. És ez nem más, mint hogy mi, emberek mennyire manipulálhatók, félrevezethetők vagyunk. Életem nagy részét egy totalitárius diktatúrában töltöttem a Ceaușescu-rendszerben. Személyes tapasztalataim vannak arról, hogy érdekből, önzésből, félelemből, képmutatásból milyen könnyű bedőlni a téveszméknek.
| ||
magyararancs.hu: A zsidó honfitársaival sorsközösséget vállaló karmelita apáca Edit Stein és Mária megformálása az ön művészi hozzájárulása az antiszemitizmus ellen?
MM: Nemcsak az antiszemitizmus, hanem a totalitarizmus, az idegengyűlölet, a rasszizmus minden formája ellen. Nem hiszek a szlogenekben, a politikusok hangzatos megnyilvánulásaiban. Ezzel szemben mélyen hiszem, hogy a művészettel, az alkotásokkal lehet hozzájárulni a világ szépségéhez. A társadalmi problémák kibeszélésének, megértésének, feltárásának legjobb terepe a színház és a film.
magyarnarancs.hu: A zsidó színházi hagyományok és a modern színjátszás közötti folyamatos egyensúlyozás jegyében telik a művészi pályafutása. Mikor és milyen hatásra jegyezte el magát a színészettel?
MM: A szüleim ambicionálták, hogy megismerkedjek a színházzal. Apám a műveltség egyik alappillérének tartotta. Színésznek lenni szerintem legalább annyira sorsszerű dolog, mint tehetség, késztetés, elhivatottság kérdése. A vágy már gyerekkortól megvolt bennem, de csak jóval később társult ehhez bátorság, kitartás, lelkesedés.
magyarnarancs.hu: A Bukaresti Zsidó Színházzal való kapcsolata sem új keletű.
MM: Végigkíséri az életemet. Ott fedeztem fel igazán a jiddis nyelv és a jiddis humor szépségét. Nagyon sokat köszönhetek ennek a színháznak. Itt tettem meg kezdő lépéseimet a pályámon, itt játszhattam először a Lola Blaut, amivel később Románia és Európa-szerte turnéztam. És két éve magamra vállaltam ennek a nagy múltú intézménynek az igazgatását, ami annyi mindent túlélt a történelem viharaiban.
| ||
magyarnarancs.hu: Elismert, foglalkoztatott művészként mitől érezte kihívásnak a színházigazgatást?
MM: A Bukaresti Zsidó Színház azon túl, hogy a jiddis nyelv egyik utolsó közvetítője Európában, a zsidó kultúra ápolásának, ébren tartásának, megújításának a közege.
magyarnarancs.hu: Nemzetközi hírnevének köszönhetően sikerült változtatásokat bevezetnie a színház működésébe?
MM: A hírnevem csak annyiban játszik szerepet ebben, hogy tudják rólam, minőségorientált vagyok. A színház azért él, mert a közönség kíváncsi rá. Hagyomány és újítás egymásra hatásában hiszek. Rengeteg bürokratikus akadállyal kellett megküzdeni azért, hogy Bukarest zsidó közösségének a kulturális szigetéből a nem zsidó közösség felé is nyitott színházat hozzunk létre. Egy olyan szellemi műhelyt, amely hidat képez a zsidó és nem zsidó közösségek között. Ennek érdekében pr-kampányt indítottunk mecénások bevonásával. A másik újítás, hogy létrehoztunk egy színészképzőt a társulat tagjainak pedagógiai közreműködésével, amit ma már ötven százalékban nem zsidó növendékek látogatnak.
magyarnarancs.hu: Az idei téli hóvihar következtében súlyosan megrongálódott az épület. Jelenleg hol tart a színház felújítása?
MM: Már a baleset előtt kérelmeztük Bukarest városi tanácsánál a színház rekonstrukcióját, ami már régen esedékes volt a műemlék épület elhanyagolt állapota miatt. A hóvihar következében beszakadt a tetőszerkezet. A részleges felújítás csak időlegesen segített, teljes körű helyreállításra van szükség. Ígéretet kaptunk rá, meglátjuk, mi valósul meg belőle.
