Akvárium kertmozi: Csapd le csacsi!

  • 2012. augusztus 10.

Snoblesse

Filmtörténeti lelet 1990-ből. Timár Péter esete a sötétben bujkáló munkásőrökkel.


Volt egy kis fanyalgás is, amikor bemutatták Timár Péter szatíráját, a Csapd le csacsi!-t, egyes kritikusok nem nézték jó szemmel, hogy az Egészséges erotika és a Moziklip rendezője (még jóval a Csinibaba előtt vagyunk – az csak hét évvel később robbant) a humor kétségkívül olcsóbb megoldásait alkalmazta – azt viszont igen emlékezetesen. Bár a kertek alatt munkásőrök gyakorlatoznak, a főszereplő házaspár mégsem a fegyveres erőktől, hanem a nemibeteg-gondozóból kap behívót, a nemzetközi helyzet pedig Béla szomszéd vezetésével egyre csak fokozódik. Timár Péter még talán az Üvegtigrisnél is több aranyköpést ajándékozott a nemzetnek, ami nem kis teljesítmény, és az is felhozható a film védelmében (már ha újra támadnának a kertek alatt állomásozó kritikusok), hogy Pap Verát, Gáspár Sándort, Eperjes Károlyt, Koltai Róbertet, Szacsvay Lászlót, Törőcsik Marit és Hollósi Frigyest mostanában nem túl gyakran lehet egy filmben látni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.