Akvárium kertmozi: Csapd le csacsi!

  • 2012. augusztus 10.

Snoblesse

Filmtörténeti lelet 1990-ből. Timár Péter esete a sötétben bujkáló munkásőrökkel.


Volt egy kis fanyalgás is, amikor bemutatták Timár Péter szatíráját, a Csapd le csacsi!-t, egyes kritikusok nem nézték jó szemmel, hogy az Egészséges erotika és a Moziklip rendezője (még jóval a Csinibaba előtt vagyunk – az csak hét évvel később robbant) a humor kétségkívül olcsóbb megoldásait alkalmazta – azt viszont igen emlékezetesen. Bár a kertek alatt munkásőrök gyakorlatoznak, a főszereplő házaspár mégsem a fegyveres erőktől, hanem a nemibeteg-gondozóból kap behívót, a nemzetközi helyzet pedig Béla szomszéd vezetésével egyre csak fokozódik. Timár Péter még talán az Üvegtigrisnél is több aranyköpést ajándékozott a nemzetnek, ami nem kis teljesítmény, és az is felhozható a film védelmében (már ha újra támadnának a kertek alatt állomásozó kritikusok), hogy Pap Verát, Gáspár Sándort, Eperjes Károlyt, Koltai Róbertet, Szacsvay Lászlót, Törőcsik Marit és Hollósi Frigyest mostanában nem túl gyakran lehet egy filmben látni.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.