„Az izlandi sagák motívumaiból” - Várnagy Kristóf táncos

  • rés a présen
  • 2016. szeptember 19.

Snoblesse

Birkózás, küzdelem, Gilles Deleuze: Frenák Pál új bemutatójáról beszélgettünk a koreográfiai asszisztenssel.

rés a présen: Idénre visszatértél a Frenák Pál Társulathoz. Miért mentél el annak idején, és mi hívott vissza?

Várnagy Kristóf: Hogy miért mentem el anno, az egyrészről társulati belügy, másrészről hajtott a kíváncsiság. És most ugyanebből a kíváncsiságból kifolyólag vagyok ismét Pál mellett, táncosként és koreográfusasszisztensként is, hogy kiderüljön, tudjuk-e és hogyan tudjuk egymást újra inspirálni, hogyan és merre folytatódhat a közös utunk.

false

rap: Mikor lesz a Lutte bemutatója, és milyen koncepcióra épül?

VK: Az előadás ősbemutatója szeptember 23-án lesz a Trafóban, és további két estén át játsszuk még, 24-én, 25-én, majd vidéki és külföldi helyszínek után decemberben ismét a Trafóban. A Lutte francia szó, jelentése birkózás, küzdelem. A cím, a téma körül dolgoztunk, kutattunk hosszú inspirációs listából. Egyebek mellett merítünk Gilles Deleuze filozófus gondolataiból, a dzsúdó és a glima mozgásvilágából és az izlandi sagák motívumaiból – ez utóbbiért külön köszönet az izlandi/mitológiai író konzultánsunknak, Dunajcsik Mátyásnak.

rap: Miből áll a koreográfiai asszisztens munkája?

VK: Olyasmi szerep ez, mintha terapeuta lennék. Gyakran csak meg kell hallgatnom Pált, és miközben ő verbalizálja a gondolatait az alkotás során, már aközben választ talál a kérdéseire. Ugyanakkor ebben a produkcióban mindenki koreográfusasszisztens: segítjük egymás munkáját, támogatjuk a másikat a próbatermen kívül és belül.

Lutte

Lutte

 

rap: Kikből áll most a társulat, mik a tervek?

VK: A társulat sok korszakváltáson van túl, most ismét egy ilyen fontos megújulás zajlik, van mozgás a csapat körül. Néhány táncos időszakosan vagy végleg máshol folytatja, Jantner Emese, aki a társulat emblematikus táncosa, most szülési szabadságát tölti, úgyhogy érdemes lesz figyelni az új arcokat a Lutte-ben: Eoin Mac Donncha ír táncművészt, Esterházy Fannit vagy Keresztes Patrikot. Ebben az évadban az együttes nagyon sokféle, eltérő méretű és karakterű intézménnyel dolgozik együtt: a Lutte remélhetőleg külföldön is jól fogadott bemutatóját követi majd – veszprémi premier után – az UN budapesti bemutatója a MU Színház intim terében, közben repertoáron marad a Művészetek Palotájában a Birdie, 2017-ben pedig Pál Bartók Fából faragott királyfiját rendezi a Magyar Állami Operaházban.

rap: Számodra mi a jövő?

VK: A társulattal ez a kreáció egy újrakezdés, ez még a próbaidőszak, figyeljük egymást, nagy tervek vannak, de minden a próbateremben és a színpadon dől el: meglátjuk, hogy merre halad majd az évadban a közös munka. Emellett olykor dolgozom a Movein Missionben és a DART dinamikus duójával, Varga Kingával és Nagy Emesével.

rap: Veszélyes üzem a tánc?

VK: Frenák Pál mellett feltétlenül, mert ő általában olyan szcenográfiában álmodja meg a táncosait, amiben csak egy igazi adrenalinfüggő érzi jól magát.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.