rés a présen: Idénre visszatértél a Frenák Pál Társulathoz. Miért mentél el annak idején, és mi hívott vissza?
Várnagy Kristóf: Hogy miért mentem el anno, az egyrészről társulati belügy, másrészről hajtott a kíváncsiság. És most ugyanebből a kíváncsiságból kifolyólag vagyok ismét Pál mellett, táncosként és koreográfusasszisztensként is, hogy kiderüljön, tudjuk-e és hogyan tudjuk egymást újra inspirálni, hogyan és merre folytatódhat a közös utunk.
|
rap: Mikor lesz a Lutte bemutatója, és milyen koncepcióra épül?
VK: Az előadás ősbemutatója szeptember 23-án lesz a Trafóban, és további két estén át játsszuk még, 24-én, 25-én, majd vidéki és külföldi helyszínek után decemberben ismét a Trafóban. A Lutte francia szó, jelentése birkózás, küzdelem. A cím, a téma körül dolgoztunk, kutattunk hosszú inspirációs listából. Egyebek mellett merítünk Gilles Deleuze filozófus gondolataiból, a dzsúdó és a glima mozgásvilágából és az izlandi sagák motívumaiból – ez utóbbiért külön köszönet az izlandi/mitológiai író konzultánsunknak, Dunajcsik Mátyásnak.
rap: Miből áll a koreográfiai asszisztens munkája?
VK: Olyasmi szerep ez, mintha terapeuta lennék. Gyakran csak meg kell hallgatnom Pált, és miközben ő verbalizálja a gondolatait az alkotás során, már aközben választ talál a kérdéseire. Ugyanakkor ebben a produkcióban mindenki koreográfusasszisztens: segítjük egymás munkáját, támogatjuk a másikat a próbatermen kívül és belül.
|
rap: Kikből áll most a társulat, mik a tervek?
VK: A társulat sok korszakváltáson van túl, most ismét egy ilyen fontos megújulás zajlik, van mozgás a csapat körül. Néhány táncos időszakosan vagy végleg máshol folytatja, Jantner Emese, aki a társulat emblematikus táncosa, most szülési szabadságát tölti, úgyhogy érdemes lesz figyelni az új arcokat a Lutte-ben: Eoin Mac Donncha ír táncművészt, Esterházy Fannit vagy Keresztes Patrikot. Ebben az évadban az együttes nagyon sokféle, eltérő méretű és karakterű intézménnyel dolgozik együtt: a Lutte remélhetőleg külföldön is jól fogadott bemutatóját követi majd – veszprémi premier után – az UN budapesti bemutatója a MU Színház intim terében, közben repertoáron marad a Művészetek Palotájában a Birdie, 2017-ben pedig Pál Bartók Fából faragott királyfiját rendezi a Magyar Állami Operaházban.
rap: Számodra mi a jövő?
VK: A társulattal ez a kreáció egy újrakezdés, ez még a próbaidőszak, figyeljük egymást, nagy tervek vannak, de minden a próbateremben és a színpadon dől el: meglátjuk, hogy merre halad majd az évadban a közös munka. Emellett olykor dolgozom a Movein Missionben és a DART dinamikus duójával, Varga Kingával és Nagy Emesével.
rap: Veszélyes üzem a tánc?
VK: Frenák Pál mellett feltétlenül, mert ő általában olyan szcenográfiában álmodja meg a táncosait, amiben csak egy igazi adrenalinfüggő érzi jól magát.