rés a présen: Mikor léptél fel először a Katlanon, és milyen élmény kötődik ehhez?
Beck Zoltán: 2009-ben - és nagyon nehezen békültem meg aztán a katlannal, tudod, abban az évben halt meg Cseh Tamás, a koncertünk alatt érkezett a hír, félbe is szakadt a koncert egy időre. Na, ebből csinálj ott és akkor rakendrollt! Szóval ahányszor megérkezem Nagyharsányba, az első gondolatom mindig ez, még szerencse, hogy azóta annyi jó dolog történt ott velünk.
rap: Hogyan lettél idénre a fesztivál arca?
| ||
BZ: Nem tudom, tényleg nem akarattal, egyszerűen csak kiderült, hogy a meghívott előadások egy részében játszom - lesz Háy come Beck, Rájátszás, Bezzeg a Kurva Beckek és 30Y. Na, szinte minden napra jutott belőlem végül. Így viszont az nagyszerű, hogy a fesztivál egy csomó helyszínét bejárom - nem csupán nézőként, amit egyébként szintén szeretek. Leszünk a Háyjal a Vylyan teraszon, Zazával a Narancsligetben, a zenekarral a focipályán, a Rájátszással meg - hú, nem tudom, tavaly Narancsliget volt, talán idén is. Nagyon szeretem azt a helyszínt.
rap: Ismeri ezt a kistérséget egy pécsi rockzenész?
BZ: A fesztiválfelhajtáson kívül azért ez a térség nem szerepel a koncerttérképeken általában. A falusi-vidéki élet egyre nehezebben kínál fel perspektívákat az ott élőknek, és ez hatványozottan így van Baranyában. Sokat jártam-járok ezen a környéken, mondjuk a Siklós-Villány által határolt kistelepüléseken, valamelyest ismerem az ott folyó iskolai munkát, legyen szó Alsószentmártonról, Siklósnagyfaluról, Egyházasharasztiról, és jó pár egyetemi hallgatóval találkozom, akik innen érkeznek. Sokat beszélgetünk arról, ők hogyan látják ezeknek a településeknek a státuszát, milyen stratégiák mentén gondolkodnak a helyről, az ott élő emberekről, kulturális javakról.
rap: Mit szólsz a fesztiválszlogenhez: "Nem vagyunk normálisak". Tudsz ezzel azonosulni?
BZ: Nem tudom, mit jelent pontosan normálisnak lenni. Ha azt jelenti, hogy nem felforgató, nem autonóm, megalkuvó, konformista - szóval ha ezt jelenti, akkor büszkén vagyok nem normális, és szerencsés vagyok, mert egész életemben ilyen "nem normális" emberekkel vagyok körülvéve.
