"A röhögés se zökkentsen ki" – Kolonits Klára operaénekes

  • rés a présen
  • 2014. július 28.

Snoblesse

A Hoffman meséiben énekel az Ördögkatlan Fesztiválon.

rés a présen: Hogyan illeszkedik egy szoprán a Villány környéki tájba, avagy mit jelent az operai beavatás?

Kolonits Klára: Bérczes Laciéknak már a kezdetektől szándékukban állt ez a "profilbővítés". Talán 2009-ben léptünk fel először náluk. Akkor egy ének-kortárs tánc kompozícióval szerepeltünk, majd dalestekkel, amikben volt szöveg is, és talán ez adta az ötletet a beszélős, magyarázós koncepcióhoz Lacinak. Az Operabeavató születése 2012 nyarán volt az Ördögkatlan fesztiválon, aztán később Kaposváron, majd Budapesten, a Katona József Színházban lett belőle sorozat. Meg kell mondanom, soha egy percig nem éreztem, hogy a komolyzene stílusidegen lenne ezen a fesztiválon. Talán Laciék személyiségéből, a minden és mindenki iránt nyitott, kíváncsi attitűdből következik, de az embereket érdekli, amit csinálunk, nem voltak soha közönséggondjaink.

rap: Milyen előadásokban láthatunk téged a fesztiválon?

false

KK: A háromrészes Hoffmann meséi beavatóban (Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya), ami mellesleg az egyik legkedvesebb operám, valamint szopránszólót fogok énekelni Beethoven IX. szimfóniájában, a beremendi szabadtéri koncerten.

rap: Milyen lesz az operabeavatási próbafolyamat?

KK: Most éppen Finnországban dolgozom, de természetesen én is, mint minden szólista, megkaptam a kottát, és megtanultam a szólamaimat. Július 25. után kezdődnek a próbák zongorával, majd zenekarral. Az Operabeavató kicsit nekünk is mindig meglepetés, Dani (Dinyés Dániel) sokat rögtönöz, egyfajta komolyzenei stand-up stílusban. Annyira biztosan tudnunk kell az áriáinkat, hogy semmi, még egy kiadós röhögés se zökkenthessen ki minket.

rap: Milyen más előadásokban láthatunk még téged a nyáron?

KK: Nekem az Ördögkatlan lesz az idei évad zárása, egy nagyon hosszúra nyúlt operai évad és az egy hónapos finnországi vendégjáték után, úgyhogy az utolsó koncert után már az új évadra koccintunk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.