Best of Narancsrevü

  • 2013. április 24.

Snoblesse

Magyarország legsárgább és legsavanyúbb revüjének évadzáró különkiadása a Hátsó Kapuban.


„A Lefitymálva című darabjukkal méltán elhíresült társaság ezúttal oda merészkedett, ahová színház eddig még soha. A Narancs archívumába.” Tavaly nyáron írtuk e sorokat, midőn a Gólem Színház először adta elő felvállaltan Narancs-közeli produkcióját; az ország legkisebb, legsavanyúbb és legsárgább revüjét. A Narancsrevü azóta sem vesztett semmit sárgaságából; a Narancs és a magyarnarancs.hu cikkei, esszéi és hírei közt garázdálkodó és azokat zenében, táncban, színházi jelenetben és sok más, szórakoztató módon feldolgozó gólemesek nem kíméltek senkit sem. Havi rendszerességgel jelentkező összművészeti revüjükben felbukkantak előléptetett fideszes rokonok, vécét pucoló könyvtárosok, Orbán Viktort hőn szerető művészek, nőket gyalázó politikusok, betiltott nyerőgépek, felsőoktatási őrületek, Fekete Györgynél felvételiző Star Wars-szereplők és még hosszan sorolhatnánk, de nem soroljuk (na jó, csak Semjén Zsoltot meg Markó Ivánt meg Eperjes Károlyt meg Dörner Györgyöt), de tovább tényleg nem, mert megteszi helyettünk a Gólem Színház: a Narancsrevük best of válogatásával zárják az évadot a Hátsó Kapuban.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.