Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”

  • 2013. április 24.

Snoblesse

Könyvbemutató az Írók Boltjában: Komoróczy Gézával Mészáros Sándor beszélget. Közreműködik Bálint András.
Komoróczy Géza


Komoróczy Géza

Fotó: Sióréti Gábor

„A történelemkönyv akkor jó, ha kimerítően szól tárgyáról, módszeresen »mondja fel« a történelmet. A zsidók története Magyarországon I–II. ilyen könyv. Mégis – noha megvan benne a »harag- és részrehajlás-nélküliség« – nem tudja és nem is akarja megkerülni a zsidók iránti gyűlölet és vonzódás örök ellentétét, a magyar történelem ezeréves »vagy-vagy«-át. Komoróczy tiszta vizet önt a pohárba, világosan és egyértelműen megírja, hogy az évszázadok során ki hányadán állt nálunk a zsidókkal – mindig kitekintve az európai kontextusra” – írta kritikusunk Komoróczy tavaly megjelent, több mint 1000 évet és 2000 oldalt felölelő hatalmas monográfiájáról (a teljes recenzió itt), melyhez idén a szöveggyűjtemény – potom 1470 oldal – is megjelent.  A „Nekem itt zsidónak kell lenni” – Források és dokumentumok (965–2012) című kötet megjelenése alkalmából a neves történésszel (interjúnk vele itt) Mészáros Sándor beszélget az Írók Boltjában. Közreműködik Bálint András.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.