Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”

  • 2013. április 24.

Snoblesse

Könyvbemutató az Írók Boltjában: Komoróczy Gézával Mészáros Sándor beszélget. Közreműködik Bálint András.
Komoróczy Géza


Komoróczy Géza

Fotó: Sióréti Gábor

„A történelemkönyv akkor jó, ha kimerítően szól tárgyáról, módszeresen »mondja fel« a történelmet. A zsidók története Magyarországon I–II. ilyen könyv. Mégis – noha megvan benne a »harag- és részrehajlás-nélküliség« – nem tudja és nem is akarja megkerülni a zsidók iránti gyűlölet és vonzódás örök ellentétét, a magyar történelem ezeréves »vagy-vagy«-át. Komoróczy tiszta vizet önt a pohárba, világosan és egyértelműen megírja, hogy az évszázadok során ki hányadán állt nálunk a zsidókkal – mindig kitekintve az európai kontextusra” – írta kritikusunk Komoróczy tavaly megjelent, több mint 1000 évet és 2000 oldalt felölelő hatalmas monográfiájáról (a teljes recenzió itt), melyhez idén a szöveggyűjtemény – potom 1470 oldal – is megjelent.  A „Nekem itt zsidónak kell lenni” – Források és dokumentumok (965–2012) című kötet megjelenése alkalmából a neves történésszel (interjúnk vele itt) Mészáros Sándor beszélget az Írók Boltjában. Közreműködik Bálint András.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.