rés a présen: Mióta vezeti a Hagyományok Házát?
Kelemen László: A tizenöt évvel ezelőtti alapításkor miniszteri biztosként, ma már főigazgatóként vezetem az intézményt.
rap: Mit sikerült az elhatározásaiból megvalósítania?
KL: Amikor elkezdtem, nem tudtam, hogy mibe vágom a fejszémet, de mára a kezdeti álomból konkrét koncepció, majd megvalósítás lett. A sok minden mellett, amit végzünk, terveink között szerepel, hogy a népi gyógyászat vagy a népi gasztronómia területeit is működésünk körébe vonjuk. Fontos lenne az is, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat is jobban, szervezettebben építhessük.
| ||
rap: Hogy megy a hagyományőrzés ma?
KL: A hagyományőrzés nekünk elsősorban a hagyomány átadását jelenti, az élő néphagyományt mindig sokkal könnyebb átadni, mint halottaiból föltámasztani. Célunk, hogy tanfolyamainkon, előadásainkon, kiállításainkon keresztül ezt a tudást élőben adjuk át mindazoknak, akik ez iránt érdeklődnek.
rap: Mi a hagyományos, és honnan számítjuk a kortársat?
KL: A hagyományos-kortárs szerintem mondvacsinált ellentét, hiszen minden, ami él és hasznos a ma emberének, az kortárs. A Hagyományok Házában jelen időben éljük meg ezt a hagyományt, és azon vagyunk, hogy a jövő ideje is biztosítva legyen.
rap: Milyen programok futnak a házban?
KL: A Magyar Állami Népi Együttes sikeres előadásai mellett népszerűek a népmese-, néptánc-, népiéneklés-, népzene- és kézművestanfolyamaink. Idén megnyitottuk a kézművesműhelyt, és ebben az évben teljessé vált a külső programjaink éves menete is. Vízkeresztkor újév-köszöntő nagy koncerttel kezdjük az évet, áprilisban a Tavaszi Fesztivállal folytatjuk, majd a táncház napja következik május elején, utána máris a balatonfüredi Anna-bál prímásversenye következik. Később, a Mesterségek Ünnepe után, szeptember elején a Kárpát-medencei táncházzenész-találkozóra készülünk. Decemberben Corvin téri adventi vásárral zárjuk az évet.
rap: Milyen új darabokat láthatunk még tavaszszal?
KL: Az együttes tavaly novemberben mutatta be új, Megidézett Kárpátalja című előadását, tavasszal ezzel a műsorral utaznak Ukrajnába és egy másikkal Oroszországba, reméljük, egyfajta „békekövetként”. Szerveződik az erdélyi turnéjuk is, és Olaszországba is van két meghívásuk. Új bemutatójuk nem lesz tavasszal, viszont a 2003-ban bemutatott Verbunkos című előadásukat felújítják, és április végén mutatják be a Hagyományok Házában.
rap: Ön indította az Utolsó óra című programot, tart még?
KL: Az Utolsó óra Kárpát-medencei népzenei gyűjtés és archiválás 1997 és 2001 között zajlott a Fonó Budai Zeneházban, ennek utóéleteként a holokauszt-emlékév kapcsán tavaly sikerült egy tízalkalmas gyűjtést szerveznünk, ahol kifejezetten a roma és zsidó holokauszt népzenei emlékeit kutattuk. Az Utolsó óra folytatásaként a Hagyományok Házában van egy Fehér foltok című programunk, ahol azokat a kisebb területeket próbáljuk meg felgyűjteni, ahová az Utolsó órában nem jutottunk el. Így tavaly például Gyergyótölgyes, Gyergyógalócás vidékére látogattunk. A legbüszkébb akkor vagyok, amikor egy általam gyűjtött anyagot tanul meg és muzsikál koncerten vagy táncházban egy fiatal zenekar.
rap: Mi a véleménye arról, hogy „világzenésedik” a világ?
KL: A műfajok keveredését jó dolognak tartom, persze csak akkor tudjuk jól keverni, ha kiválóan ismerjük azt, amit keverünk.
rap: Zenél még?
KL: Sajnos a munkám mellett nagyon kevés idő jut muzsikálásra, de azért havonta egyszer a Fonóban az erdélyi zenészek klubjában igyekszem megjelenni. Az Ökrös zenekarral tavaly 14 év után volt két koncertünk, egy a Zeneakadémián és egy Komáromban. Olyan volt, mintha abba sem hagytuk volna.
