Brecht nem forog…

  • 2015. június 1.

Snoblesse

Koldusopera a Vígben. Rendezte: Bodó Viktor.

Amikor Bodó Viktor (interjúnk vele itt) legutóbb a Vígben rendezett (A revizort), volt nagy felzúdulás, hogy politikus színház így, politikus színház úgy – tán azért, mert a premier túl közel esett ahhoz az országos színházhoz, amit választásoknak hívnak.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„A Koldusopera politikussága kevésbé látható most, a politikum a zsöllye második sorában ül, az elsőben a rendesen eljátszott darab foglal helyet” – írta kritikusunk (a teljes szöveg itt) Bodó új, vígbeli rendezéséről, a Koldusoperáról, majd így folytatta:

„A Brecht-darab magas színvonalon, profin szólal meg most a Vígszínházban – a hangsúly a megszólaláson van. Bodó enged az operett vonzásának, sőt, tudatosan használ is egy csomó operettes műfaji klisét. Azt mutatja meg a Koldusoperában, amitől ez a darab sikeres: a sztorit és főleg a zenét. Az előadás erősebben húz egyfajta jó minőségű szórakoztató színház felé, mint valami radikális, társadalomkritikus műalkotás felé. A ki- és összekacsintás itt is megvan, értjük a célzásokat a jelenre, és az előadás tudatosan használja az összekacsintást mint színházi játéktípust.”

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.