Amikor Bodó Viktor (interjúnk vele itt) legutóbb a Vígben rendezett (A revizort), volt nagy felzúdulás, hogy politikus színház így, politikus színház úgy – tán azért, mert a premier túl közel esett ahhoz az országos színházhoz, amit választásoknak hívnak.
| ||
„A Koldusopera politikussága kevésbé látható most, a politikum a zsöllye második sorában ül, az elsőben a rendesen eljátszott darab foglal helyet” – írta kritikusunk (a teljes szöveg itt) Bodó új, vígbeli rendezéséről, a Koldusoperáról, majd így folytatta:
„A Brecht-darab magas színvonalon, profin szólal meg most a Vígszínházban – a hangsúly a megszólaláson van. Bodó enged az operett vonzásának, sőt, tudatosan használ is egy csomó operettes műfaji klisét. Azt mutatja meg a Koldusoperában, amitől ez a darab sikeres: a sztorit és főleg a zenét. Az előadás erősebben húz egyfajta jó minőségű szórakoztató színház felé, mint valami radikális, társadalomkritikus műalkotás felé. A ki- és összekacsintás itt is megvan, értjük a célzásokat a jelenre, és az előadás tudatosan használja az összekacsintást mint színházi játéktípust.”
