Budapest Bár az állatkertben

  • 2012. augusztus 9.

Snoblesse

Az oroszlán is aluszik, s míg szendereg az elefánt, színpadra lép a Budapest Bár.


Fotó: Rákossy Péter

Az ötvenes-hatvanas évek operettvilágából (mely a Szerencsés flótás című produkcióban kelt életre nemrégiben) a Budapest Bár visszatér a saját, külön bejáratú világába, és egy kalap alatt a budapesti állatkertbe is. Az állatkert és a magyar slágertörténet híres találkozásaként tartjuk nyilván, amikor egy kislány arról érdeklődött kedves papájánál, hogy a nagy elefánt mégis hogyan megy be az oroszlán barlangjába (ha meghívják teára), ám erre a kérdésre talán majd csak egy eljövendő Budapest Bár-feldolgozáslemezen kaphatunk választ. A kanadai lúd viszont alighanem jó néven venné, ha felhangozna a repertoárból a Mily mesés dolog a Niagara vízesés, de persze bármely más közismert Budapest Bár-szám is very welcome. Akik az állatkerti zenélésen a zenekar részéről biztosan jelen lesznek: Keleti András, Rutkai Bori, Behumi Dóri, Farkas Róbert, Ökrös Károly, Farkas Mihály, Farkas Richárd, Kisvári Ferenc.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.