Őrségi lepkespotting

  • 2012. augusztus 9.

Snoblesse

Részvételüket ugyan nem mondták biztosra, de a helyszínre várják a vérfű, a sötét aljú és a szürkés hangyaboglárkákat, a narancssárga alhavasi tűzlepkéket, valamint a nagypettyes hangyaboglárkát és még sokan másokat is.


Lepkenagyhatalom státuszunkat mi sem bizonyítja jobban, mint az Őrség, ahol több mint százfajta nappali lepke tanyázik, élvezve a felettébb kívánatos mikroklímát és az egyéb természetbeni juttatásokat. Nincs is alkalmasabb terep tehát egy kiadós lepkespottinghoz, mint például az őriszentpéteri rétek, melyek ezúttal a Hétrétország fesztivál helyszíneiként vizsgáznak lepkemegfigyelésből. Részvételüket ugyan nem mondták biztosra, de a helyszínre várják a vérfű, a sötét aljú és a szürkés hangyaboglárkákat, a narancssárga alhavasi tűzlepkéket, a nagypettyes hangyaboglárkát, a nagy nyárfalepkét, a lápi tarkalepkét, a lilás fonákú lápi gyöngyházlepkét és (ha addig nem hal ki teljesen) a narancslepkét is. Aki viszont biztosan ott lesz a rét közepén: az Őrségi Nemzeti Park lepkeügyekben jártas szakembere.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.