Christoffer Boe: Minden rendben lesz

  • 2015. június 15.

Snoblesse

A Parallex-terv találkozása az Egy kínai bukméker meggyilkolásával.

C. Boe (41), a  dán filmgyártás fenegyereke (az egyik fenegyerek a sok közül) 2010-ben készítette Minden rendben lesz című filmjét. A Narancsnak így nyilatkozott:

Magyar Narancs: Tarkovszkij találkozása Vincente Minnellivel – ez volt az Allegro című filmje, legalábbis az ön egyik jól hangzó meghatározása szerint. A Minden rendben lesz hogy írható le?

false

Christoffer Boe: A Parallex-terv találkozása az Egy kínai bukméker meggyilkolásával. A hetvenes években nagyon tudták, különösen Alan J. Pakula, hogyan kell ötvözni a paranoiát a politikával és a személyes félelmekkel – ebből én elhagytam a hetvenes éveket, de megtartottam a paranoiát és a politikát. Cassavetes filmje pedig éppúgy szól az amerikai identitásról, mint egy férfiról, aki kétségbeesetten kapaszkodik az épp szétesőben lévő életébe – ebből én elhagytam Amerikát, de megtartottam a szétesőben lévő férfiembert.

A teljes Boe-interjú itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.