Holokauszt a képregényekben

  • 2015. június 15.

Snoblesse

Anne Frank életrajzától a Második generációig.

Lássuk csak, mit mondott Art Spiegelman, a holokausztról született legnagyobb hatású képregény, a Maus megalkotója a Narancsnak:

Magyar Narancs: Kertész a koncentrációs táborok boldogságáról ír a Sorstalanságban; az ön édesapja is mesélt erről a boldogságról?

Maus

Maus

 

AS: Az én apám nem érzett semmi ilyesmit. Kertészt alighanem egészen más fából faragták, mint az apámat. Viszont nemegyszer hallottam még gyerekfejjel a szüleimet, miközben a barátaikkal beszélgettek. Amerikában éltünk, de többnyire lengyelül beszélgettek egymással. Gyakran játszottak gin römit, s közben mindenféléről csevegtek egymással, a táborokról is. Úgy beszéltek a táborokról, ahogy hajdani diáktársak beszélnek a közös egyetemi évekről. Nekik ez volt a közös, meghatározó fiatalkori élményük. Egyébként a Sorstalanság olvasása közben az járt a fejemben, hogy ha Salinger hőse, a Zabhegyező Holden Caulfieldja megjárta volna Auschwitzot, hasonlóan látta volna-e a világot, mint Kertész hőse.

Art Spiegelmannal készített interjúnk itt olvasható, a holokausztot feldolgozó képregényekből pedig az Izraeli Kulturális Intézetben látható nemzetközi válogatás. A bemutatott munkák között szerepel többek között Sid Jacobson és Ernie Colón Anne Frank életrajza is – hazai megjelenése alkalmával ezt írtuk róla:

false

„…a képi világ kimért és tisztelettudó, a történet pedig precízen követi az eseményeket a Frank szülők házasságkötésétől Anne naplójának utóéletéig…”

A teljes kritika itt olvasható. A teljes kiállítás pedig július 22-ig tekinthető meg az Izraeli Kulturális Intézetben.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.