Lássuk csak, mit mondott Art Spiegelman, a holokausztról született legnagyobb hatású képregény, a Maus megalkotója a Narancsnak:
Magyar Narancs: Kertész a koncentrációs táborok boldogságáról ír a Sorstalanságban; az ön édesapja is mesélt erről a boldogságról?
| ||
AS: Az én apám nem érzett semmi ilyesmit. Kertészt alighanem egészen más fából faragták, mint az apámat. Viszont nemegyszer hallottam még gyerekfejjel a szüleimet, miközben a barátaikkal beszélgettek. Amerikában éltünk, de többnyire lengyelül beszélgettek egymással. Gyakran játszottak gin römit, s közben mindenféléről csevegtek egymással, a táborokról is. Úgy beszéltek a táborokról, ahogy hajdani diáktársak beszélnek a közös egyetemi évekről. Nekik ez volt a közös, meghatározó fiatalkori élményük. Egyébként a Sorstalanság olvasása közben az járt a fejemben, hogy ha Salinger hőse, a Zabhegyező Holden Caulfieldja megjárta volna Auschwitzot, hasonlóan látta volna-e a világot, mint Kertész hőse.
Art Spiegelmannal készített interjúnk itt olvasható, a holokausztot feldolgozó képregényekből pedig az Izraeli Kulturális Intézetben látható nemzetközi válogatás. A bemutatott munkák között szerepel többek között Sid Jacobson és Ernie Colón Anne Frank életrajza is – hazai megjelenése alkalmával ezt írtuk róla:
| ||
„…a képi világ kimért és tisztelettudó, a történet pedig precízen követi az eseményeket a Frank szülők házasságkötésétől Anne naplójának utóéletéig…”
A teljes kritika itt olvasható. A teljes kiállítás pedig július 22-ig tekinthető meg az Izraeli Kulturális Intézetben.
