Compagnia TPO: Pillangók

  • 2012. május 7.

Snoblesse

Olaszországból szeretettel: interaktív színházi lepkévé válás gyerekeknek.


 

2010-ben interaktív japánkertté alakították a Trafó színpadát az interaktív japánkertek kiskorú rajongóinak (sokan vannak ilyenek) legnagyobb örömére, ezúttal pedig egy botanikus kerttel jönnek, mely természetesen hasonlóképp bejárható-betáncolható, mint elődje. A három napon át nyitva tartó botanikus kertben a vállalkozó kedvű, festeni-táncolni sem rest fiatalok (4–8 évesek) csodálkozhatnak rá a lepkévé válás fázisaira – a társulatra jellemző látványvilág ismeretében bátran kijelenthetjük: valóban rácsodálkozás vár a kertben bolyongó kiskorúakra. Előadáskezdés: május 18., 17.00; május 19–20., 11.00 és 17.00 óra.

Erre az előadásra érvényes a Magyar Narancs olvasókártya.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.