Új mesekönyv Ulickajától

  • 2012. május 7.

Snoblesse

Az Ignáciusz nevű macska után Ljudmila Ulickaja új mesefiguráknak ad életet. Szovjet mesék gyerekeknek. Könyvbemutató.

 


Ulickajából jól állunk: regényeinél (legutóbb az Imágó jelent meg tőle) csak az írónő jelenik meg gyakrabban minálunk, ha pedig se új regény, se írónő, akkor a színház pótolja a hiányt – Rövid címmel a Tháliában játsszák Az orosz falvak asszonyai című novellája színpadi változatát. Az írónő mesekönyvfronton is aktív: első mesekönyve, a Történetek állatokról és emberekről 2009-ben jelent meg nálunk Lakatos István rajzaival és Kisbali Anna fordításában. Ugyancsak ők működtek közre Ulickaja második mesekönyvének magyar kiadásában: a Történetek gyerekekről és felnőttekről című könyvből Tompos Kátya és Harkányi Endre olvasnak fel a Rózsavölgyi Szalonban.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.