Dargay Attila 85

  • 2012. június 12.

Snoblesse

85 éves lenne a Vuk rendezője. Rajzfilmdzsembori.


Dargay Attila sokat tett a magyar rajzfilm felvirágoztatásáért, de talán a legtöbbet egy rendkívül negatív sajtójú állatfaj, a rókák megkedveltetéséért tette – soha olyan népszerűek nem voltak Magyarországon a vörösök, mint a Vuk bemutatóját követően. És ezt nem a sötétben bujkáló rókalobbi mondatja velünk, hanem a számok: 1981 és 1989 között nem kevesebb mint 2,5 millióan látták Magyarországon a rajzfilmet. Természetesen a Vuk sem maradhat ki a 2009-ben elhunyt filmrendező emlékére rendezett vetítéssorozatból, ahogy Gusztáv sem, hiszen Dargay volt a névadója és egyik kiötlője a népszerű figurának. Ugyancsak vetítik a ritkaságnak számító Variációk egy sárkányra és a Ne hagyd magad, emberke! című, Dargay legelső önálló alkotásának számító rajzfilmet. És persze Vukon kívül jön (lát, győz) Lúdas Matyi, Az erdő kapitánya és Szaffi is.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.