Dargay Attila 85

  • 2012. június 12.

Snoblesse

85 éves lenne a Vuk rendezője. Rajzfilmdzsembori.


Dargay Attila sokat tett a magyar rajzfilm felvirágoztatásáért, de talán a legtöbbet egy rendkívül negatív sajtójú állatfaj, a rókák megkedveltetéséért tette – soha olyan népszerűek nem voltak Magyarországon a vörösök, mint a Vuk bemutatóját követően. És ezt nem a sötétben bujkáló rókalobbi mondatja velünk, hanem a számok: 1981 és 1989 között nem kevesebb mint 2,5 millióan látták Magyarországon a rajzfilmet. Természetesen a Vuk sem maradhat ki a 2009-ben elhunyt filmrendező emlékére rendezett vetítéssorozatból, ahogy Gusztáv sem, hiszen Dargay volt a névadója és egyik kiötlője a népszerű figurának. Ugyancsak vetítik a ritkaságnak számító Variációk egy sárkányra és a Ne hagyd magad, emberke! című, Dargay legelső önálló alkotásának számító rajzfilmet. És persze Vukon kívül jön (lát, győz) Lúdas Matyi, Az erdő kapitánya és Szaffi is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.