| ||
A groove-hoz vezető út hol dzsesszel, hol hiphoppal, hol r'n'b-vel, hol reggae-vel, hol világzenével, hol pedig a régi pesti zsidónegyed macskaköveivel van kikövezve – valahogy így lehetne összefoglalni a Delalamm leglényegét, de mielőtt eltudományoskodnánk a dolgot, a lényeg, hogy Lamm Dávid gitáros-énekes szólóprojekt-formációja (első lemezük 1st the 1 címmel jelent meg 2010-ben) a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében egyesíti a műfajokat a groove szent nevében.
A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák.
Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.
A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.
Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.
