DocLounge – Punk szindróma

  • 2012. május 3.

Snoblesse

Punks not dead. De még mennyire nem azok. Film egy rendhagyó finn punkbandáról.


Pertti Kurikan Nimipäivät, vagyis Pertti Kurikka Névnapja – adekvát név egy punkbandának, és még csak aggódniuk sem kellett a tagoknak, hogy egy másik punkzenekar előttük már levédette. A Pertti Kurikan Nimipäivät névre hallgató formációt Pertti, Kari, Toni és Sami alkotják – négy értelmi fogyatékos finn punkzenész, akik nem riadnak vissza – hiszen azért punkok – az erősebb szövegektől sem, egyik számukban például erősen nekimennek… a finn pedikűrösöknek. A négy punkról (és egy kicsit persze a finn pedikűrösökről is) szól a Punk szindróma című finn dokumentumfilm, mely a dokumentumfilmek virtuális klubjában, a DocLounge keretében kerül vetítésre a Toldiban. A vetítést a film  producere vezeti fel, és dj Szabola vezeti le. A belépés ingyenes.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.