Ottlik-maraton

  • 2012. május 2.

Snoblesse

Hangos könyvvé alakul a múzeum: a Petőfi Irodalmi Múzeumban reggel kezdik és hajnalra fejezik be az Iskola a határon felolvasását. Első olvasó: Esterházy Péter.


„Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.” Az Iskola a határon kezdőmondatát és még jó néhány másikat Esterházy Péter (interjúnk vele itt) olvassa fel az Ottlik-maraton első olvasójaként, majd őt követik a többiek, mindazok (többek között Dragomán György, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Takács Katalin, Dömölky János, Máté Gábor, Kemény István és Nádasdy Ádám), akik Ottlik Géza születésének 100. évfordulóján részt vesznek a nagy hatású főmű hajnalig tartó, maratoni felolvasásán.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.