Ottlik-maraton

  • 2012. május 2.

Snoblesse

Hangos könyvvé alakul a múzeum: a Petőfi Irodalmi Múzeumban reggel kezdik és hajnalra fejezik be az Iskola a határon felolvasását. Első olvasó: Esterházy Péter.


„Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.” Az Iskola a határon kezdőmondatát és még jó néhány másikat Esterházy Péter (interjúnk vele itt) olvassa fel az Ottlik-maraton első olvasójaként, majd őt követik a többiek, mindazok (többek között Dragomán György, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Takács Katalin, Dömölky János, Máté Gábor, Kemény István és Nádasdy Ádám), akik Ottlik Géza születésének 100. évfordulóján részt vesznek a nagy hatású főmű hajnalig tartó, maratoni felolvasásán.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.