Édes Anna – az analizált változat

  • 2014. január 7.

Snoblesse

Lazuljon el, hunyja be a szemét, s mondja ki, vajh’ ki-mire gondolhat Kosztolányi fő művében.
false

„Régen csukott be az olvasó olyan megrendülten könyvet, mint Kosztolányi Dezsőnek ezt a regényét. És régen mozdult meg benne annyi, mint e könyv elolvasása után. Régen érezte magát a világegyetem nagy gondolatáramainak, az örök gondolatvonulatoknak annyira a közelségében” – írta a Nyugat hasábjain Elek Artúr az Édes Annáról, s ha a világegyetem nagy gondolatáramai ma némileg másképp és más mederben áramlanak is, mint a közlés (1927) évében, a kritika végkicsengésével maradéktalanul egyetértünk. És nem emelhetünk kifogást az előtt a színházi kísérlet előtt sem, melynek keretében a KoMod Éjszakai Színház csapata a pszichoanalízis egynémely eszközétől, de a humortól sem visszariadva viszi színre Édes Anna történetét.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.