Alan Bennett: The Habit of Art

  • 2014. január 7.

Snoblesse

Egy élő klasszikus színpadi remeklése Londonból.
false

Vajon miről diskurált egymással a nagy huszadik századi költő, W. H. Auden, és a nagy huszadik századi zeneszerző, Benjamin Britten egy soha meg nem történt találkozás alkalmával? Egy olyan soha meg nem történt – de a nagy huszadik-huszonegyedik századi drámaíró, Alan Bennett által elképzelt – találkozás alkalmával, mely ha megesik, Britten operája, a Halál Velencében előkészületei során esik meg. Britten, aki nagy rajongója (s valószínűleg tényleg csak rajongója) volt a kisfiúknak, a darab pedofil jellegéről beszélgetne, Auden viszont azt hiszi, a szerző a librettót íratná meg vele. Erről és persze még sok minden másról is szól a The Habit of Art, Alan Bennett 2009-ben bemutatott színház a színházban darabja, mely felvételről látható a londoni National Theatre-ből.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.