Emberi értelemben – a Csillagszálló irodalmi estjei

  • 2012. január 17.

Snoblesse

Olvasnak, beszélgetnek, vetítenek – az utcalap irodalmi estjein.


Felolvasós-beszélgetős fázisába érkezett a Csillagszálló folyóirat programsorozata, mely Karikó Szabolcs Meg nem jelent címlapok című kiállításával indult január 20-án. A meg nem jelent címlapok bemutatkozását nagyon is megjelent művek követik: január 26. és február 10. között heti két alkalommal a lap szerzői olvassák fel a Csillagszállóban megjelent egy-egy írásukat. Az irodalmi beszélgetések házigazdája Fenyő D. György tanár és irodalomtörténész, a mai beszélgetőtársak pedig Jónás Tamás, Kálmán Gábor, Péntek Orsolya és Turi Tímea. A nőeszményről Császtvay Tünde mesél, sőt vetít is; hajdani örömlányok fényképeit. A helyszínen a Csillagszálló kulturális utcalap valamennyi száma megvásárolható!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.