Emilíana Torrini az A38-on

  • 2014. november 11.

Snoblesse

„Obskúrus indie-énekesnőből megbízható középkategóriás sztár”
false

A 37 éves, olasz származású énekesnő klasszikus zenei képzést kapott, 1995-ben kezdett el szólólemezeket kiadni, és egy rövid ideig még a GusGus tagja is volt; dolgozott Kylie Minogue-gal, Paul Oakenfolddal és a Thievery Corporationnel. 2005-ös lemezén (Fisherman’s Woman) és a három évvel későbbi Me And Arminin indie-popos, néhol enyhén triphopos, elektronikus elemekkel tűzdelt dalok szerepeltek – sokan ezekkel ismerték meg Magyarországon is Torrini nevét. Tavaly megjelent, Tookah című lemezéről többek között ezt írtuk: „A Tookah rendkívül különös elegye szinte az összes eddigi Torrini-koncepciónak. Van benne pop, van benne experimentális szemlélet, sláger és antisláger egyaránt.” A kritika teljes egészében itt olvasható, az énekesnő teljes egészében pedig az A38-on tekinthető meg az összes slágerével és antislágerével.

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.