Erdős Virág és Bartolf Zsuzsa estje

  • 2013. február 6.

Snoblesse

„Magyarország szélén vagyon egy almafa” – haza versek és népdalok.


Haza versek és régi magyar népdalok találkoznak az efféle találkozásokra mindig nyitott Pepita Ofélia bárban. A haza verseket Erdős Virág költő, a régi magyar népdalokat Bartolf Zsuzsa népdalénekes szolgáltatja. Ízelítőképpen álljon itt egy vérbeli haza vers.

 

 

 

 

 

Erdős Virág: Édes Hazám

hadd ülök az

öledbe

minden búmat-bánatomat

feledve

sose hagyj el mindörökre

velem légy

mit számít hogy nem vagyok még

tizennégy

 

bóklászom a vadregényes

tájaidon

nem ütközöm meg a titkos

vágyaidon

és ha egy kis szeretetet

kiharcolok

azon se kell paráznod hogy

befalcolok

 

szívem minden melegével

leszoplak

az okosok úgyis mindent

beszopnak

ugyan minek futnék meg hát

hova is

magyar vagyok mégha félig

roma is

 

igény szerint kiköpöm vagy

lenyelem

mégse ingyen pusztítom a

kenyerem

ünnepnapon csoki ropi

kóla

Édes Hazám gondoskodik

róla

 

nem izgat föl engem már az

isi se

szaladgáljon oda csak a

pisise

nincsen annál alaposabb

honismeret

mint amit a magam bőrén

megismerek

 

házunk előtt folyik el a

kanális

akkor szép a szerelem ha

anális

felkínálom minden rejtett

zugomat

ráadásul legkisebbik

hugomat

 

önként vagyok veled naná

dalolva

még ha nem is járunk össze-

karolva

nincsen ebben semmi extra

áldozat

mindig van egy

eggyel durvább változat

 

kiülök a Duna-Tisza

közére

kivezérel az én szívem

vezére

bár ne lenne rajtam ez az

émelygés

üzletszerűbben menne a

kéjelgés

 

nem kell tőlem féltened a

tárcádat

tessék itt van mutatom a

bárcámat

tiszta vagyok mint a vízbe

fulladás

bár van egy kis

kismedence-gyulladás

 

Édes Hazám legkedvesebb

kliensem

szép vagy jó vagy másnak nem jut

ilyen sem

áhitattal suttogom a

neved is

csókolom ha el-eljár a

kezed is

 

ha megnövök úgy kell nekem

eladnak

rám se néznek inkább tovább

haladnak

akad másik az ilyenek

helyébe

némi ellenszolgáltatás

fejébe'

 

dongó darázs dolgozik a

virágon

nincsen ennél klasszabb hely a

világon

ha vigyázok nem is nagyon

ér baj

vagy a rendőr visz el vagy a vér-

baj

 

Édes Hazám hadd legyek a

himnuszod

hadd fényezzem tovább fényes

nimbuszod

amennyire csak a szitu

engedi

szeretném a dicsőséged

zengeni

 

(A Trabantfejű Nő, Palatinus, 2011)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.