Fekete Zaj Fesztivál – Atari Teenage Riot

  • 2013. augusztus 2.

Snoblesse

Felszabadult, vidám zenék – épp az ellenkezőjét nyújtja a színvonalasan sötét fesztivál.
false

Augusztus 16-án a berlini illetőségű Atari Teenage Riot, vagy ahogy méltatóik az Is This Hyperreal? albumuk kapcsán megjegyezték, a Google-kor meghatározó protestalbumának készítői nyitják a fesztivált. Hogy mire is kell számítani az ATR koncertjén, arra nézve Alec Empire adott tájékoztatást (a teljes szöveg itt) a Narancsnak: „Az ATR nem olyan zenét játszik, ami passzív módon fogyasztható. Ha azért jössz, hogy szórakoztasson valaki, akkor biztosan nem a jó helyre jöttél. Az ATR a zajzene fizikai hatásairól szól. Részt kell venni benne testtel, lélekkel is. Aki nem bírja, annak nem való.” A testtel-lélekkel való részvétel a többi koncerten is javallott: a Fekete Zaj Fesztiválon fellép többek között a Vatafaka, a First Aid 4 Souls, a Hangmás, a Freak Fusion Cabaret, a Psycho Mutants, az Alba Hyseni Project, a Volkova Sisters, a The Trousers és még nagyon sokan mások.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.