Gálffi, a kísértet

  • 2014. december 15.

Snoblesse

Zomborácz Virág filmjében kísért a jeles színművész.
false

„Gálffi Lászlóból úgy lesz szellem, hogy szerepe szerint egyszer csak el talál halálozni, de mivel elintézetlen ügyei maradtak hátra, még kísért egy kicsit egykori lakhelyén. Az elintézetlen ügyet Mózesnek hívják; langaléta, labilis és történetesen az elhalt fia, épp hazaengedik a pszichiátriáról, pozitív megerősítés és heti 4-5 óra apa-fiú traccsparti javallott. Csak üdvözölni lehet az elsőfilmes rendezőt, amiért felfedezte a Gálffiban lakozó szellemet; e tétova kísértet valóban két világ között lebeg – valahol félúton vígjáték és dráma között, s ezzel a félutassággal mindenki csak jól jár. A hasonlóan lebegő Mózes is, akit a magyar film szép hagyományai szerint egy nem színész (az amatőr már nem píszí), Kristóf Márton játszik, az alkalomhoz illő ifjonti elveszettséggel." Kritikusunknak (teljes szöveg és Zomborácz-interjú itt) eléggé bejött az Utóélet, és Gálffi alakítása mellett bejött Petrik Andrea és Csákányi Eszter erős jelenléte is. Zomborácz Virág első filmje  kitartóan fut még az inkább kávézónak használt Kinóban.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.