| ||
„Gálffi Lászlóból úgy lesz szellem, hogy szerepe szerint egyszer csak el talál halálozni, de mivel elintézetlen ügyei maradtak hátra, még kísért egy kicsit egykori lakhelyén. Az elintézetlen ügyet Mózesnek hívják; langaléta, labilis és történetesen az elhalt fia, épp hazaengedik a pszichiátriáról, pozitív megerősítés és heti 4-5 óra apa-fiú traccsparti javallott. Csak üdvözölni lehet az elsőfilmes rendezőt, amiért felfedezte a Gálffiban lakozó szellemet; e tétova kísértet valóban két világ között lebeg – valahol félúton vígjáték és dráma között, s ezzel a félutassággal mindenki csak jól jár. A hasonlóan lebegő Mózes is, akit a magyar film szép hagyományai szerint egy nem színész (az amatőr már nem píszí), Kristóf Márton játszik, az alkalomhoz illő ifjonti elveszettséggel." Kritikusunknak (teljes szöveg és Zomborácz-interjú itt) eléggé bejött az Utóélet, és Gálffi alakítása mellett bejött Petrik Andrea és Csákányi Eszter erős jelenléte is. Zomborácz Virág első filmje kitartóan fut még az inkább kávézónak használt Kinóban.
