Vatikáni Múzeum 3D

  • 2014. december 14.

Snoblesse

Michelangelo, Raffaello, Leonardo da Vinci, Giotto és a többiek.
false

Nem kell sorba állni, nem kell a nyakunkat tekergetve a Sixtus-kápolna plafonját bámulni, elég csak nyugodt szívvel hátradőlni és tekintetünkkel az Uránia mozivásznát pásztázni, mert ma kétszer is (11.00-kor és 14.30-kor), és mind a kétszer 3D-ben látható a Vatikáni Múzeum 3D című film, melyet pont azoknak találtak ki, akik óvnák a nyakukat és a pénztárcájukat, viszont ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy megtekintsék – akár december 24-én is – a Vatikáni Múzeum kincseit. Olyan csekélységeket, mint a Sixtus-kápolna freskói, Michelangelo, Raffaello, Leonardo da Vinci, Giotto és Caravaggio műalkotásai, a Laokoón-csoport, továbbá 19–20. századi művészek, köztük Van Gogh, Chagall és Salvador Dalí festményei. Az Ultra HD 4K minőségben forgatott és a 3D technológiát maximálisan kiaknázó filmben Marco Pianigiani rendező látványos kamerabeállításokkal mutatja be a múzeum legfontosabb műtárgyait.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.