Godot Filmklub: Berlin felett az ég

  • 2013. január 14.

Snoblesse

Peter Falk és a berlini angyalok Wenders klasszikusában.


Ha máshonnan nem is, Alanis Morissette Guardian című számának klipjéből illik rájönni, hogy valamilyen évfordulója volt Wim Wenders filmjének. És valóban: tavaly volt épp negyedszázada, hogy elkészült a nagy mű, amelyből aztán amerikai remake is készült, amihez az énekesnő szerzett is egy számot, de az Angyalok városa majd csak 2023-ban ünnepli 25 éves fennállását. Most tehát még nem Nicolas Cage-re, hanem az alsó hangon is nagyszerű Bruno Ganzra emlékezünk, a szerelmes angyalra, aki egy cirkuszi trapézművésznőért még a földi élet nyűgeit is vállalja. És nem hagyható ki az emlékezésből a saját magát alakító Peter Falk sem, aki bizony, mint azt Wenders a Narancsnak is megerősítette, az utolsó utáni pillanatban került a filmbe. Mester, hogyan is történt mindez? „Akkor már két hete forgattunk, méghozzá forgatókönyv nélkül. Az éjszakáim azzal teltek, hogy a másnapi jeleneteket ötöltem ki az asszisztensemmel, Claire Denis-vel . Egyik este azzal jöttem neki, hogy túl komoly lesz ez a film, egyetlen igazi komikus szereplőnk sincsen. Arra jutottunk, hogy kell egy új szereplő. Már nem is emlékszem, hogy jutott eszünkbe, hogy egy exangyal legyen az emberünk, de az lett, és még aznap este sikerült elérnem Peter Falkot telefonon. Tudom, hogy hihetetlenül hangzik.” Negyedszázada történt tehát, hogy Wenders telefonja kicsöngött Peter Falknál: „Ő és én együtt írtuk meg a szerepet, azon a hétvégén, amikor megérkezett. Hétfőn már forgatott” – emlékezett Wenders (a teljes interjú itt) a közös munkára.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.