„Bármikor otthagynék egy filmért egy férfit, de soha nem hagynék ott egy filmet egy férfiért” – az Amerikai éjszaka című filmben hangzik el e művészi hitvallásnak is beillő mondat, amit azóta is nagy kedvvel idéz boldog-boldogtalan, ha François Truffaut filmekhez fűződő kapcsolata kerül szóba. Már túl volt a Négyszáz csapás, a Lőj a zongoristára és a Jules és Jim sikerein, amikor Truffaut leforgatta A bársonyos bőrt, ezt a hagyományosnak mondható szerelmi háromszögtörténetet, melyet bemutatása idején ferde szemmel néztek a kritikusok. Amit anno nem tudtak megbocsátani a filmnek – hogy egy szimpla melodráma –, az idővel kifejezetten előnyére vált; hogy mennyire, az kiderül a Moha kávézó filmklubjában.
