| ||
„Január végén, miután visszajött New Yorkból Budapestre – utoljára, búcsút venni –, Halász Péter megkért, hogy én is mondjak pár szót a Műcsarnokban, ahol február 6-án, hétfő este fölravataloztatja magát, és ahol este 10 órától mindenki elbúcsúzhat tőle (…) Életem egyik legmegtisztítóbb eseményére került sor. Éppen az nem következett be, amitől tartottam: a túlzás. Halász Péter élete utolsó színházi előadását úgy rendezte meg, hogy abban a közönség valóban azt a szerepet játszotta, ami a legősibb színházi előadásokban is a szerepe lehetett: néma kórusként belsőleg azonosult azzal, aki középen állt – feküdt –, áldozatként, bűnbakként, tragikus hősként." Földényi F. László írta e sorokat (a teljes szöveg itt) Halász Péter búcsúelőadásáról – nem sokkal azután, hogy felravataloztatta magát és tanúja volt saját temetésének, a kortárs színház nagy hatású mestere 2006. március 9-én halt meg New Yorkban. Halász Péterre és az általa alapított Squat Színházra emlékezik Najmányi László (interjúnk vele itt), a Halász Péter Virtuális Emlékmű gondnoka a Godot Irodalmi Estek sorozatban. Az előadáson vetítésre kerül Najmányi Az ember, aki színház volt című videokönyve.
