Grencsó Kollektíva Árnyalat

A jazz ötven árnyalata.

A beavatott hallgatóknak a napnál is világosabb, hogy Grencsó István, a hazai avantgard jazz meghatározó alakja – írják a beharangozók, s alighanem igazat is szólnak, a Narancs-olvasók számára azonban sok minden más is a napnál világosabb Grencsó-ügyben, hiszen néhány éve alapos interjút készítettünk a nemes zenésszel. Sok minden más mellett rákérdeztünk a Grencsó-dalok születésére is:

Magyar Narancs: Hogyan születnek a darabjaid? Gondolom, nem úgy, hogy leülsz: na, most írok egyet.

Grencsó István: Nem, nem. Az ember gyakorol. Igyekszem mindennap gyakorolni, bár nem túl sokat, nem úgy, mint a nagy művészek. És gyakorlás közben vannak bizonyos feladatsorok, formulák, aztán utána kicsit szabadabban fújogat az ember, ami érdekli. És akkor jönnek ilyen kis foszlányok, beleragadok, érzem, hogy ez érdekes. Akkor gyorsan lejegyzem, elkezd piszkálni, hogy ki kellene bontani. Sokszor nem sikerül, sokszor meg lesz belőle valami, de ez is kollektív szülés végül is. Elkezdjük próbálni, elmondom, mit szeretnék, esetleg a bőgőnek is hozok valami konkrétumot, ütőben is hallom, hogy mit szeretnék. Ha nem megy, igazgatunk rajta valamit, aztán szépen egyensúlyba kerülnek a dolgok, és megszületnek a zenék.

 

 

 

 

 

 

 

 

Grencsó István (fúvós hangszerek), Pozsár Máté (zongora), Benkő Róbert (bőgő) és Miklós Szilveszter (dobok) az Óbudai Társaskör kertjében ad koncerten ezen az estén.