Group Rhoda a Toldi Klubban

  • 2013. május 15.

Snoblesse

Egy újabb kaliforniai, ezúttal egy szintis minimalista hölgy – legjobban a pálmafák alatt lehet révülni.
false

Könnyed ipari zene, piszkos szubtrópusi darkwave, s eközben szinte már életre kel a lakótelepi pálmafás poszter – ez mind elmondható az egyszemélyes kaliforniai brigád zenéjéről. A  Küss Mich brigád jóvoltából hozzánk látogató San Franciscó-i Mara Barenbaum, alias Group Rhoda szintin megszólaló, lebegő dalaiban mintha letűnt korok gépei vágnának rendet és egyben teremtenének hidat - mondjuk a Suicide és a Peaking Lights között. Tavaly megjelent első lemeze, az Out Of Time – Out Of Touch a szintis minimalizmus, a lo-fi barkácselektronika, a dub, a pszichedélia és a fülledt gótika semmi egyébhez nem hasonlító elegyét adja. S egy érdekes adalék: a  Group Rhoda Nightlife című dala a BMX-banditák végefőcím-számának (The Papers: Ready To Fly) a feldolgozása. Group Rhoda nyugodtan köthető a 21. század kaliforniai „csináld magad!” zenei kultúrájához, John Maushoz vagy éppen Julia Holterhez, de egyben Chris & Cosey és Martin Rev valószerűtlen és magányos leszármazottja is. Dalaiban ott lappang az egzotika, analóg gépeiben a személyes hang, fellépéseiben a kiszámíthatatlanság. Előtte Zefyr, utána a Küss Mich kollektíva (Gördön & Splatter) lemezezik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.