Heldenplatz

  • 2014. január 1.

Snoblesse

Osztrákok, fasizmus, antiszemitizmus, Bernhard: a Kamrában játsszák a hajdan nagy botrányt kavart színdarabot.
false

Az osztrákok jól megkapták maguknak Thomas Bernhardot, aki nem maszatolt, amikor honfitársai  ügyes-bajos dolgait, például a nácizmushoz való viszonyukat vizsgálta. Rendesen arcul is csapta őket Heldenplatz című darabjával, melyet 1988-ban, az Anschluss ötvenedik évfordulójára írt; a cím természetesen arra a nem kevés osztrákra utal, akik lelkesen hallgatták Hitler Heldenplatzon előadott beszédét a német bevonulás alkalmával. Hogy hány osztrák is ünnepelte Hitlert a Heldenplatzon, arról megoszlanak a a vélemények, Eva Menasse, a Vienna című regény, ugyancsak osztrák-szakértő szerzője mindenesetre így nyilatkozott (teljes szöveg itt) a Narancsnak: "...az osztrákok szívesen szabadulnának a múltat feszegető kérdésektől. Talán egy kicsit igazságtalan megjegyzés ez a részemről, de igaz, ami igaz, Ausztria egészen 1986-ig úgy állította be magát, mint Hitler első áldozata. Senki sem beszélt arról a 200 ezer emberről, akik a Heldenplatzon éltették Hitlert, és arról sem esett szó, hogy milyen sok osztrák vett részt magas rangban a koncentrációs táborok vezetésében." Bernhard darabja a múltat megúszni kívánó Ausztriáról mesél egy család történetén keresztül a Kamrában. "Milyen jó lenne, ha ez az előadás sokakat fölháborítana; egyeseket annyira, hogy nekilátnánk annak a bizonyos múltfeldolgozásnak, ami sem a kiradírozással, sem az átrajzolással nem azonos - szóval, ha megindulna fájó ügyeinkről az a minden oldalú társadalmi párbeszéd, amely annyira nincsen" - írta róla (a teljes szöveg itt) kritikusunk.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.