Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Ady, kalaplengetés, flash mob

  • 2012. május 29.

Snoblesse

Le a kalappal! Kalaplengető flash mob a Liszt Ferenc téri Ady-szobor előtt.


Ady nagysága előtt hol máshol is lehetne igazán méltóképpen adózni, mint a koszorús költő életnagyságúnál is nagyobb szobra előtt. A Csorba Géza keze munkáját dicsérő bronz-Ady előtt 16.50-kor veszi kezdetét a flash mob, mely egyetlen programpontból áll: egy (esetleg több) kalapemelésből a költőfejedelem mogorva szobra előtt. Aki sapka/kalap nélkül érkezik, az akció sikerét kockáztatja. (Bár nem része a flash mobnak, de egy kalaplengetést egy másik nagy magyar szépíró, a közelben lakott Szép Ernő is megérdemel: emléktáblája egy kőhajításnyira Adytól, a Liszt Ferenc tér 11.-ben található.)

Előző cikk a rovatban Írók a pult mögött Írók a pult mögött
Következő cikk a rovatban Margó – városi irodalmi fesztivál Margó – városi irodalmi fesztivál

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

Kritika

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

Kritika

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Kritika

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Kritika

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.