Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Írók a pult mögött

  • 2012. május 29.

Snoblesse

Esterházy, Parti Nagy, Grecsó, Kemény és még sokan mások az Írók Boltja pultja mögött.


Fotó: Sióréti Gábor

Könyvet pult alatt látni annyit tesz, jól fogy a mű. Írót pult mögött látni annyit tesz… Vagy annyit, hogy komoly pályamódosításra került sor a művész életében, vagy annyit, hogy rendhagyó író-olvasó találkozó zajlik éppen, miként most is, az Írók Boltjában. Népszerű íróink veszik át a pultos teendőket ezen az estébe hajló délutánon, s bár felülmúlni alighanem képtelenség az Írók Boltja megszokott csapatát, de alighanem nem is ez a cél. Hanem az, hogy kiderüljön, mit ajánl a pult mögött állomásozó Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Márton László, Bán Zsófia, Keresztury Tibor, Esterházy Péter, Kántor Péter, Erdős Virág, Parti Nagy Lajos, Kemény István és még sokan mások.

Előző cikk a rovatban N.O.M. & Mussurunga & dieb13 N.O.M. & Mussurunga & dieb13
Következő cikk a rovatban Ady, kalaplengetés, flash mob Ady, kalaplengetés, flash mob

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

Kritika

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

Kritika

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Kritika

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Kritika

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.